Zsigmondkori oklevéltár XII. 1425 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 52. Budapest, 2013)
1425
1425. május 7. - május 9. 193 birtokrészét: kúriáját, jobbágytelkeit, szántóit, kaszálóit, erdejét és a Répce folyón lévő malmot. Mivel a fiúk és atyafiak távollétében azok részét nem tudták kihasítani, ténylegesen csak a kúriát és személyes javait foglalták le kétharmad részben az országbíró és egyharmad részben a pernyertes csornai prépost részére. Az elítélt osztályos atyafiának: Ciráki Mihálynak és az elítélt fiainak: Tamásnak, Jánosnak, Miklósnak és Istvánnak pedig a részek kiváltására György-nap nyolcadát szabták meg határnapul. Micsk többi birtokrészét Cirákon, Peresznyén, Szemerén, Családon és Vezekényen nem foglalták le, mivel azok már régóta zálogban vannak. - Sopron vm. II. 85. (DL 11657. - Acta eccl. 36-8.) 501 Máj. 7. Róma. Lochono-i György (fia:) Miklós knini egyházmegyei pap kéri a pápát, hogy adja neki újra a Thomie-beli Rapacz-i Szent Miklós-archipresbyterátus-t - jövedelme 6 tours-i font -, amely bizonyos okokból megüresedett és amelyet Zs. bemutatására már megkapott. - Lukcsics I. 798. sz. (Reg. suppl. vol. 183 föl. 97b.) 502 Máj. 8. (16. die f. II. a. Georgii) A zágrábi káptalan Zs.-hoz. Márc. 4-i parancsa (240) értelmében Sabniczezenthiwan-i Kopoth (dictus) Miklós királyi emberrel János Zofbo- chinja-i1 plébánost, kanonoktársukat küldték ki, akik György-nap előtti hétfőn (ápr. 23.) kimenve Vecherynfelde vagy Gemzynafelde földre vagy birtokra a határosok és szomszédok jelenlétében ellentmondás nélkül bevezették abba Raven-i Mihály mestert, majd iktatták részére újadomány címén örök birtoklásra. Hártyán, pecsételés látható nyoma nélkül. A. HAZU D-IX-33. (DF 231058.) - Isprave 363/1688. sz. - Átírta Zs. 1425. jún. 10-i privilégiumában: 645. Uo. D-1X-35. (DF 231060.) 1 A jelentés átírásából egészíthető ki, de ott meg a plebanum szó maradt ki. 503 Máj. 8. Tata. Lorzak János értesíti Boroszló városát, hogy találkozott a Tata felé igyekvő Zs.-dal, aki még nem válaszolt. A királyné, Rozgonyi és Noffri viszont a kereskedők ügyében kedvezően nyilatkoztak. A királyné biztatta, hogy ha Zs. nem fizet, ő fogja azt tenni. Az udvarban most sok úr tartózkodik, Brünnből nincs még hír. - M. Könyvszemle 1893. 281., reg. (Boroszló város lt.) 504 Máj. 9. (in Tata, f. IV. p. appar. Michaelis) Zs. Hynko nyitrai püspökhöz. Megjelent előtte Parucha-i Bobal (dictus) György - a maga meg osztályos testvérei: László, Balázs és Dénes nevében - és elpanaszolta, hogy a püspök már tizedik éve erőszakkal elfoglalt tőlük egy rétet vagyis kaszálót penes fluvium Nitrie a parte monasterii Zoboriensis és a monostor birtokjogaihoz csatolta. György mindennek bizonyítására bemutatta Nyitra megye esküdtjeinek a megye különös királyi parancsára Garai Miklós nádor által tartott közgyűlésén kiadott oklevelét,1 amely szerint a rét Parucha birtokhoz tartozik, és amelyet más birtokokért a királytól szavatossággal kaptak cserébe. Mivel vállalt kötelezettségének eleget kíván tenni, megparancsolja, hogy a rétet a püspök haladéktalanul adja vissza a panaszosoknak a garamszentbenedeki konvent tanúbizonysága előtt, amelyet jelen oklevelével rendel ki. Ha pedig mégis jogot tart a birtokhoz, extunc huiusmodi causam vestram contra nostram maiestatem et non dictos exponentes consuetudine regni nostri requirente, ubi opus fuit prosequamini, ubi iudicium et iustitiam non deerit, evidens et condigna, prout dictaverit ordo iuris et aliud facere non ausuri in premissis. Minderről a konvent tegyen neki jelentést. Az oklevelét elolvasása után adják vissza felmutatójának. - A szöveg élén és a pecsét alatt: Commissio propria domini regis.
