Zsigmondkori oklevéltár XII. 1425 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 52. Budapest, 2013)
1425
122 1425. március 11. - március 12. omnia bona mobilia et immobilia Nicolai Macri concivis nostri pro debitis LXXXIII marcis et XLI grossis latorum grossorum. Bejegyzés a bártfai városi könyvből. Bártfa város lt. 77. (DF 250507.) föl. 1 lb., 6. bejegyzés. 275 Márc. 11. Anno Domini M° CCCC0 XXV Dominica Oculi mei etc. ad nostram accessit presentiam Nicolaus Ekkil iuratus noster et professus est coram nobis, quod Ladislaus iudex de Suer(?) se ipsum prefecit pleni potestatem pro XV florenis, quos sibi tenetur consortem Ladislai Gregor in Longa linea. Bejegyzés a bártfai városi könyvből. Bártfa város lt. 77. (DF 250507.) föl. 1 lb., 7. bejegyzés. 276 Márc. 12. (Bude, 59 die oct. epiph.) Nánai Kompolt István országbíró emlékezetül adja, hogy 1424. György-nap nyolcadán Jekelfalwa-i Lőrinc fiai: Miklós és János, Stokfalwa-i Jakab országbíró leánya: Margit - aki Soos (dictus) Simon özvegye - és Totselmes-i Apród (dictus) Miklós felesége: Dorottya (nob.) (proc. Zeures György szepesi káptalani levéllel) a szepesi káptalan és az abban átírt királyi oklevéllel igazolták, hogy Zs. különös kegyelemből perújrafelvételt rendelt el a számukra abban a perben, amelyet a Szepes megyei Ragiolch, Zenthlewrinch és Zenthgywrgh birtokok negyedrészéért folytattak Gargo-i Jakab fia: Péter, Frych-i István, Lompnycha-i Mihály fia: László, Kazmerfalwa-i György fia: Miklós, és Uzfalwa-i Jakab fia: Pál fia: Miklós ellen - akire a per apja halálával szállt - és amelyet mint alperesek a királyi kúriában per terminorum completiones elvesztettek (vö. ZsO X. 1173. sz.). Ennek alapján a szepesi káptalan vízkereszt nyolcadára (1424. jan. 13.) újból megidézte a feleket okleveleik bemutatására és új ítélet meghallgatása végett. - Miután a felek a pert a jelen nyolcadra halasztatták, itt az alperesek annak bizonyítására, hogy a birtokok őket illetik, előterjesztették Lajos király két függőpecsétjével ellátott 1357. szept. 12-i oklevelét, amellyel a Ragiolch birtokért folyó perben mondott ítéletet a Mendzenth-i népek és Jakab mester, Zeech-i Miklós országbíró ítélőmestere között. Az ott bemutatott oklevelek szerint (IV.) Béla király a birtokot 1260-ban Jakab mester elődeinek adta (Reg. Arp. 1248. sz.), amit Károly király 1323-ban megerősített (Anjou okit. VII. 692. sz.), majd a 1327-ben a szepesi káptalan előtt néhai Hannus comes fiai: Miklós, Detricus, Zewres és Zonk kiegyeztek Obusk fia: Miklós fiával: Mihállyal, feleségével és fiaival Ragiolch és Jazor birtokok határai ügyében, és a két birtokot elhatároltatták egymástól (Uo. XI. 161. sz.). Ezek alapján Lajos Ragolch birtokot a leírt határok mellett Jakab mesternek és örököseinek ítélte oda. - Az alperesek ezután kijelentették, hogy közülük Jekelfalva-i Lőrinc fiai Annától, a fenti Hannus comes fiának: Zonk-nak a leányától származnak, Margit Hannus comes fia: Detricus fia: Jakab leánya, Dorottya pedig Hannus fia: Miklós leszármazottja (superstitem), majd kérték a másik felet okleveleinek bemutatására. — A felperesek (proc. Kazmerfalwa-i György fia: János szepesi káptalani levéllel) IV. László 1278. szept. 28-i privilegiális oklevelét (Reg. Arp. 2896. sz.) mutatták be, amely M(átyás) szepesi prépost 1278. évi oklevelét tartalmazta (HO V. 58.). Majd előadták, hogy közülük a) Jakab fia: Péter Erzsébettől származik, aki az oklevélben említett Jakab olvasókanonok János másként Hannus nevű testvérének volt a leánya; b) Hank fia: Mihály fia: László ugyanettől az Erzsébettől; c) Miklós fia: György anyja: másik Erzsébet, a fenti Szaniszló Margit nevű leányának a leánya; d)
