Zsigmondkori oklevéltár XII. 1425 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 52. Budapest, 2013)

1425

104

1425. március 2. március 3.

* Márc. 2. Csorna. Kanizsai István volt királyi ajtónállómester és Kanizsai János levele kapui várnagyaikhoz. - Sopron vm, II. 81. - Az oklevél helyes kelte: márc. 26. Lásd 347.

* Márc. 2. Eger. Miklós egri vikárius levele. - Iványi: Bártfa 23/132. sz. - Az oklevél helyes kelte: ápr. 6. Lásd 397.

224 Márc. 2. Feria sexta ante Dominicam Reminiscere Nicolaus Glawchener iudex noster arrestavit super domum Katharine Thome Czipseryn X'A florenos ita, quod inter omnes creditores debet fore primus.

Bejegyzés a bártfai városi könyvből. Bártfa város lt. 77. (DF 250507.) föl. 11b., 4. bejegyzés.

225 Márc. 3. előtt. Zs. megbízza de Castiglione Branda piacenzai bíborost a magyar ügyek képviseletével az Apostoli Széknél. - ZRG KA 50 (1964) 270.

226 Márc. 3. (loco et die in eadem civitate) Zs. emlékezetül adja, hogy nobis sabatho proxima ante dominicam Reminiscere (márc. 3.) in civitate nostra Tyrnaviensi constituentibus causasque quorumlibet querulantium unacum regni nostri baronibus iusto iuris tramite discutientibus mature1 megjelent előtte Czabay-i János fia: (Miklós)2 Korompa-i István fia: Pál ellen szemtől szemben és előadta, hogy az ő Czabay és Pál Kyrály birtokát elválasztó határok ügyében kiadott oklevelet jogai védelmében szeretné megkapni Páltól. Ezt hallván Pál átadta a nála lévő, Garai Miklós nádor által Nyitra és Trencsén megyék nemessége részére Nyitra városa mellett 1381. Jakab-nap előtti hétfőn (júl. 22.) kezdődött közgyűlésének 16. napján kiadott (1381. aug. 6.) oklevelét, amelyet a király átírt János fia: Miklós részére.

Újkori egyszerű másolat. DL 12815. (Kúriai lt., Actus solennes 3-3072.)

1 így a szövegben; a másoló ezt követően valamit kihagyott.2 Neve toliban maradt.

227 Márc. 3. (Bude, 50. die oct. epiph.) Zs. emlékezetül adja, hogy Ablonch-i Miklós fia: János a Gömör megyei Ablonch-i részbirtokba való beiktatásakor felmerülő ellentmondások miatt a nádor elé idéztette Ablonch-i Jakab fia: Bálintot és Albert fia: Jánost. A per később a királyi különös jelenlét elé került, ahol az alperes kijelentette, hogy igazát oklevelekkel tudja igazolni, ezért a tárgyalást a jelen vízkereszti nyolcadra halasztotta. Ekkor az alperes felmutatta Csanád esztergomi érsek vikáriusának, Jakab kánonjogi doktor és esztergom-szenttamási prépost helyettesének, Domokos gömöri esperesnek, kápolnai papnak Gömör faluban 1343. márc. 17-én (Anjou okit. XXVII. 118. sz.) kelt ítéletlevelét, amely szerint Ablonch-i Mikó leányának: Margitnak és Ilonának a leánynegyedet birtokban adta ki és azt állította, hogy ő Margit asszony utóda és maradéka (successor et superstes). Az alperes ezzel szemben felmutatta IV. László király év nélküli, Kompokon, nov. 18-án kelt parancsát Gömör megyéhez Orbán és Lewrik érdekében (Reg. Arp. 3598. sz.). Ugyanannak I. Károly 1308. máj. 30-i (Anjou okit. II. 323. sz.), illetve Miklós nádor 1343. jún. 14-i, a gömöri nemesek részére tartott közgyűlésen kelt átírásában kiadott év nélküli oklevelét Orbán és Lewrik nemesítéséről (Reg. Arp. 3609. sz.), továbbá az Ablonch birtok elfoglalása ellen a jászói konvent előtti 1416. febr.