Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk
88 Tűrje nb. Dénes fia Dénes őket be a földbe, amelynek határai a következők: Zarazfuen nevű tó (stagnum); karosai (de Carcha) királyi serviensek földje; Pousa földje; Kenéz és Woga Karcsa (Corocha) nevű földje; nagy út, amely Szent Bertalan apostol egyházához (ad ecclesiam Bartholomei apostoli) vezet; két másik út; Agton nevű tó; Kech nevű rét; Borsousag1 nevű föld Woga és Kenez földjével határosán; Borsousag1 nevű tó Tamás és Gutha földjével határosán; Kerektou nevű tó; Vich nevű forrás; az adományozottak öröklött földje; Barch és Uchtus nevű tó; Lukács udvarnokainak a földje (terra udaornicum Luchei); Gutha meg Tamás Karcsa (Corcha) nevű földje; Barch tó; Zelustou nevű tó; a mondott Vich forrás; a mondott Zaraz- fuen-nél körbeér. Actum anno ab incarnatione Domini M° CC° quadragesi- mo octavo. Átírta: a) IV. Béla 1253. (RA 989. sz.) > IV. László 1279. (RA 2979. sz.): Státny archív v Bratislave (Szlovákia), Pozsonyi oklevélgyűjtemény 1278 (DF 250385.) b) Á-a > I. Lajos 1356. jan. 28.: nem fellelhető Tartalmilag átírta: Roland nádor 1249. febr. 9.: 79. sz. reg. Kiadása: Bartal 1847. Mantissa: XI-XIII.; ÁÚO II. 206-207. (Bartal 1847 után); Bartal 1937. 271-272. (Bartal 1847 után); CDS II. 217-218. (ÁÚO után) 1 Vagy: Bovsonsag Az oklevél jelenleg fellelhető egyetlen példánya IV. László király átírásában található meg, amely több helyütt szakadozott és olvashatatlan. A keltezése 1279, bár ez az eredetiben vízfolt miatt nem látszik, ott csak annyi vehető ki, hogy „anno ... [gratie?] M° CC° ... autem nostri anno septimo." Bartal György 1847-ben Nagy Lajos állítólagos, ma már nem nyilvántartott átirata alapján adta ki a szöveget, amely szerint „Anno Domini M. CC. LXX. nono regni autem nostri anno septimo." kelt László diplomája, így ezt kell elfogadni helyesnek (Bartal 1847. Mantissa XIV.). Az oklevél jelenlegi összes kiadása közvetlenül vagy közvetve Bartal ezen átírására megy vissza. Lajos oklevele mellett annak másolata is rendelkezésére állt, amely alapján a Lajos-oklevél hiányait kitöltötte (lásd Bartal 1847. Mantissa X. 1. jz.). László eredeti oklevele, amely rendelkezésünkre áll, szintén hiányos, ám nem pont azokon a helyeken, ahol Lajos oklevele volt kiszakadva, így látszik, hogy a kitöltött hiányok helyesek. Viszont a László oklevelében található átirat, és a Bartal által közölt Lajos korabeli másolat néhány ponton nem döntő jelentőségű eltérést tartalmaz, főként a hely- és személynevek írásmódjában. A kiadások csak a Bartal-féle alakot hozzák, mi itt a regesztában a László eredeti oklevelében található névformákat szerepeltetjük (kivéve ott, ahol László oklevele szakadt, vagy nem látható, és a szöveget csak Bartal kiadása nyomán tudjuk rekonstruálni). Emellett Wenzel Gusztáv újraközlése több helyütt eltért Bartal szövegközlésétől, és - mint László eredeti okleveléből látható - hibásan. Wenzel okmánytára több olyan kihagyást tartalmaz, amely Bartalnál még helyesen szerepel (a szlovák kiadás teljesen Wenzel szövegét vette át, továbbvíve a hibákat). Az alábbiakban közöljük a
