Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk

206 Héder nb. Henrik fia János / Tamás alnádor (1281, 1287-1288)- év nélküli oklevele (privilégium Johannis olim palatini annum sue emanationis non continens), amely szerint mindenki köteles a pilisi (Pilisiensis) monostor földjein lévő szőlői után megfizetni a szőlő csöböradóját (chybriones vini). Tartalmilag átírta: Nagymartoni Pál országbíró 1329. okt. 9. (AOkl XIII. 549. sz.): DL 2879. (Kincstári levéltárból, MKA, Acta ecclesiastica ordinum et mo- nialium, Poson 46. 13.) Kiadása (TÁ): AO II. 439.; Regesztája (TÁ): Bártfai Szabó 1938. 217. sz. Az itt János nádorként említett személy ugyan Kőszegi Jánost, a korai Anjou-kor egyik „címzetes" nádorát is takarhatná (vö. Zsoldos 2011b.), ám az ő fennhatósága nem terjedt ki a pilisi monostor birtokai­ra, így a nevet csak Héder nb. Jánossal azonosíthatjuk, aki egyébként is gyakran lehagyta az évet az okleveleiről. 236 (1288. aug. 27- szept. 15.) Tamás alnádor memoriális levelében tanúsítja (iuxta formám litterarum nostrarum memorialium), hogy Szent István nyolcadán [aug. 27.] Kernen fiai: János és Woyteh a Koplány (Koblan) nevű földjük ügyében kezdett pert rokonukra, cseri (de Chery) Stark-ra bízták. Tartalmilag átírta: Tamás alnádor 1288.: 238. sz. reg. Az oklevél keltezése onnan adódik, hogy Tamás mindezt egy 1288. évi oklevelében említi, amelyben folytatja a pert, és eszerint mindez Szent István nyolcadán (aug. 27-én) történt a színe előtt, és a per következő állomásaként Kisasszony nyolcadát (szept. 15.) jelölte meg, amely után le is zárta a pert (lásd 238. sz. reg.). Az augusztusi eseményekről tudósító memoriális levelet tehát a két határnap között állította ki, legvalószínűbben aug. 27-én, vagy az azt követő napokban. 237 1288 (szept. 15. körül) (Buda?)- tanúsítja, hogy cseri (de Chery) Stark a rokonai, Kemény fiai: János és Vojteh nevében pert indított szügyi Miklós fia: András ellen, hogy Koplány nevű földjüket elfoglalva tartja. András ezzel szemben azt állította, hogy a földet ő Tamás váci püspöktől kapta cserébe. Az al­nádor Kisasszony nyolcadára [szept. 15.] tűzte ki a határnapot, hogy a felek bemutassák okleveleiket. János, Vojteh és Stark nem tették ezt meg, ellenben András bemutatta [IV.] László király és a váci káptalan okleveleit, amelyeket az alnádor teljes terjedelmében átírt, és amelyek bizonyítják, hogy a földet András kapta Tamás váci püspöktől, az ő Nyék nevű földjéért cserébe. Mindezekért az alnádor és ülnökei And­rásnak ítélték a földet. Eredeti: 42,8 x 28 + 4,1 cm, pergamen, díszes N-kezdőbetű, vörös-sárga selyemzsinórján függő pecsétje teljesen ép - DL 90791. (Vegyes provenienci- ájú oklevelek, Ajándék útján bekerült vegyes provenienciájú iratok, 1951. 989.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom