Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk
Péc nb. György fia Dénes 155 fiait: Kondakur-t és Comar-t nyilvánosan tolvajnak és latornak kiáltották ki. Őket az ország szokásjoga szerint háromszor is megidézték, ám ők egyik közgyűlésre sem jöttek el, sem a nádor más közgyűléseire. És mivel minden egyes gyűlésen az összes jelenlévő nagy felháborodással lépett föl ellenük, ezért mindenki egyetértésével a nádor megparancsolta, hogy bárhol is találják meg Jurk fiait, úgy személyükben, mint javaikban ítéljék el őket. És mivel az ország szokásjoga szerint az efféle elítélendőknek, sőt a már elítélteknek a javai és birtokai a nádorság kezére kell jutniuk (El quia talium condempnandorum, ymo condemp- natorum rés et possessiones iuxta regni cosuetudinem ad manus palatinatus debeant devolvi), ezért a Jurk fiainak törvényesen rá jutott földjét minden haszonvételével nem a rokonságnak vagy az ellentmondóknak adta, hanem a megboldogult [Hahót nb.] Hoholt ispán fiának: Hoholt mesternek adta el jutányos áron örökös birtoklásra. Mindeközben Jurk fiai az éjszaka csendjében rárontottak Domonkos zalai apátra (abbatem Zaladiensem), összes javától megfosztották és igen keményen megverték, így a fiák földjének harmadrésze az apátra és a zalai konventre (dicto abbati et conventui Zaladiensi) szállt, akik a nádor előtt előszóban elmondták, hogy ezt a harmadrészt szintén Hohold mesternek adták el méltányos áron. Már csak azért is Hohold mestert illette a mondott föld, mivel, mint a nádor megtudta, az apja: Hohold ispán Jurk fiainak egy földjét már megvásárolta magának. A föld határai a következőek: Isobor folyó melletti szilvafa; egy hegy; Pál fia: Bench és rokonainak az épülete Blacen telkétől (curia) visszafelé az út mellett; Kázmér földe; egy Apáti (Apáti) felé tartó füves út melletti két tölgyfa; egy szántóföld, ahol a berekben egy tölgyfán van egy régi határjel; egy völgy; Mathur kútja (puteus Mathur); Szentadorján egyház földje; a szőlők széle; egy erdőben egy út mellett kereszttel jelölt tölgyfa régi határjelként az Esztergály (Vzturgar) nevű egyház földjénél és Bodulay Huruat nevű földnél; egy út mentén ugyanezen erdő; az erdő kijáratánál egy régi határjel egy tölgyfán; sík vidék; egy füves út, berekkel; egy szőlő széle; a mondott Isobor folyó, ahol körbeér. Datum anno gratie M° ducentesimo septuagesimo tertio. Eredeti: 30,3 * 22,5 + 3 cm, vízfoltos, hártyaszalagján lévő függőpecsétje nagyrészt ép - DL 845. (Kincstári levéltárból, MKA, Neo-regestrata acta 442. 24.) Említi: vasvári káptalan 1357. aug. 3. (DL 91503.) Kiadása: CD V/2. 136-137. (részletek); ÁÚO IX. 38-40.; az említés kiadása: Zala I. 578. A pecsét leírása (DL-DF 5.1 DL 845.): „Pecsét tulajdonosa: Dénes nádor. Természetes színű, kb. 58 mm [helyesebben: kb. 60 mm.], függő viaszpecsét. Ábra: pajzs, rajta kereszt, mintája elmosódott. Felirata: — - IT .........FILI COTS GEORGI. Kissé sérült: az írás 30 %-a és az ábra elmo sódott." Az oklevélből még Wenzel kiadásában is kimaradt kb. egy sor. A 39. oldalon a 28. sorban a predictorum után: „pro huiusmodi ma- leficiorum operibus dicto abbati et conventui Zaladiensi Iegis modera- mine cessisse idem abbas et conventus similiter ipsam tertiam partem térré eidem magistro..." szerepel, így teljes a szöveg. A keltezés szűkíté-
