Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk

144

Kemény fia Lőrinc

1268

A pecsétek leírása (DL-DF 5.1 DL 40077): „1. Pecsét tulajdonosa: Lőrinc nádor. Természetes okker színű viasz, kb. 60 mm, függőpecsét. Ábra: pajzs, három sarkában csillag, közepe elmosódott. Felirata: — —AVRENT—

........ Sérült: elmosódott, kb. 25 % hiányzik. 2. Pecsét tula

jdonosa: Vislov-i (Mortunus fia) Tamás. Zöld színű viasz, kb. 10 mm, gyűrűs függő pecsét. Ábra: megállapíthatatlan. Felirat: — Sérült: elmosódott." Valószínűleg a többi hasonló tárgyú oklevélen (146-147. és 149-151. sz. reg.) ugyanilyen pecsétek függtek. Bárd föld később is per tárgya Ipolit fiai és a somogyi udvarnokok között, lásd 201. sz. reg.

___________________________________________ 148- (

[L]aurentius palatínus et comes Symigiensis): amikor őt Béla király Somogy megyébe küldte az udvarnokok, várnépek, királynéi népek és más szolgáltatónépek által elfoglalt nemesi birtokok és jogok visszavételére, 5 nemest rendelt ki ugyanezen megyéből a nádor mellé ítélőtársul, ti. Ysep fia: Jánost, kovásznyai (de Kuazna) Kozmát, Ders fia: Istvánt, Iharus fia: Gergelyt, és viszlói (de Wyslou) Mortunus fia: Tamást, akik az Úr életadó szent keresztfáját megérintvén a királynak megfogadták, hogy nem mást, csak a szolgáltatónépek által érdemtelenül elfoglalt nemesi jogokat állítják helyre, másodsorban a nádornak is megesküdtek ugyanerről fiaik fiaira, a szentséges ereklyéket és az evangéliumot megérintvén, és a nádor ezen biztosítékkal indult végrehajtani a királyi parancsot. A saját és társbírái színe előtt a hetesi (de Hetus) nemesek: Ambrus fia: Ambrus, Barlabas fia: Kristóf és Ábrahám fia: Jakab elmondták, hogy a somogyi vár szarászlói (de Saroslau) jobbágyai: Ádám, Feldrycus, Bálint és rokonaik az ő Denna (Denna) nevű öröklött földjük egy részét erővel elfoglalták, és azt vizsgálat által visszakérik maguknak. Amikor a nádor a vizsgálatba belekezdett, meg akarta tudni, hogy a föld mondott része tényleg a hetesi nemesek öröklött birtoka-e, ezért őket személyesen a saját és fiaik fiainak a nevére tett esküre kötelezte. Miután az eskü révén megbizonyosodott, hogy a földrész tényleg az övéké, visszahelyezte őket örökjogon való birtoklásba, és felemeltette a föld határjeleit, amelyek a következőek: a mondott Ambrus Denna folyóvíz mellett lévő Denna nevű faluja melletti cseresznyefa; az ellyei (de Elya) nemesek földjének a határánál lévő tölgyfa; Ambrus másik örökségi földjének határa, amelyből a kérdéses földdarab volt kivéve, ahhoz csatlakozik és ott véget ér. Datum per manus magistri Sebastiani cantoris de Posoga, et canonici Albensis, protono- tarii nostri, anno Domini M° CC° LX° octavo.

Átírta: IV. László 1274. (RA 2464. sz.): DL 662. (Kincstári levéltárból, MKA, Neo-regestrata acta 200. 28.)

Kiadása: CD VII/1.349-350. (töredékesen); ÁÚO VIII. 206-207.

Fordítása: Horváth 1981.32-33.

Lásd még az 146-148. sz. és 150-151. sz. regesztákat. A határjárásban előforduló helyneveket térképre vetítve beazonosítja: Horváth 1981. 34-37.

149