Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk
116 Rátát nb. Domonkos fia Roland Eredeti: 10,6 x 4 cm, hártyaszalagnak való bevágásokkal, hátulján a zárópecsét foltja - DL 86449. (Családi levéltárak, Ostffy család 6. 2.) Kiadása: HO I. 26-27.; ÁÚO VII. 306.; UB 1.237-238. Regesztája: CDS II. 251-252. (lat.) Az oklevél keltezéséhez lásd a 116. sz. reg. kommentárját. A kiadások alapján kérdéses, hogy a poroszlónak hány falu birtokába kellett bevezetnie az özvegyet. A latin szöveg vonatkozó része a következőképpen szól: „... assumpto tecum testimonio capituli Gevriensis vadas et villám Chalad statuas relicte Osl báni ..." Az oklevél első kiadói (Nagy Iván és Wenzel Gusztáv), továbbá Richard Marsina úgy vélték, hogy itt két faluról van szó: a mondott Családról, illetve a Vadas néven említett mai Vadosfáról. Nagy Iván megjegyzése szerint: „a jelen okmányban előforduló »Vadas« a mai Vadosfa. - Chalád falu alatt, a mai nagyerdő nevű térségen a XIII-ik században feküldt, 3 Család faluk egyike értendő" (HO I. 27.). Ok a kiadásukban nagybetűvel írták át a „vadas" szót. Hans Wagner a maga kiadásában viszont kisbetűt használt (az oklevél maga nem különbözteti meg a kis- és nagybetűket, és a kor helyesírása sem követelte meg ezt a különbségtételt), és a fejregesztában egyedül Családról beszélt (UB I. 237.). Ezzel ki nem mondva úgy vélte, hogy itt a vadas szó a vado 3 vasi vasúm (megy) igének a praes. imperf. conj. act. E/2 alakja (menj!). Tény, hogy erre a felszólításra a latin nyelvben külön imperativusi formula létezik (vadé), de a szöveg a statuo 3 ige felszólító módját is ugyanebben a conjunctivusi formában használja, amikor statuas-t ír. A szórend is inkább az egyetlen falut támogatja (vadas et villám Chalad szerepel, míg két falu esetén inkább az *et vil- lam/villas Vadas et Chalad forma lenne várható). Továbbá a szöveg csak egyes számban használja a „föld" szót, hiszen a szomszédoknak való határnap kitűzésekor a lehetőséget az oklevél úgy jelölte meg, hogy megválthassák „a mondott földet" („terram memoratam"), és nem földeket. Ez a szóhasználat maximum csak akkor lenne lehetséges két falu földje esetén, ha azok egészen közel feküdnének egymáshoz, vagy talán még akkor sem. Család azonosítása problémásabb, hiszen többet is ismerünk Sopron megyében (Csánki III. 603.), de bármelyiket is nézzük, egyik sem feküdt Vadosfa (Csánki III. 634.) közvetlen szomszédságában. Ezen kívül a Család nevű föld később is fölbukkan az Osl-nem- zetség birtokában, míg Vadosfa nem (Karácsonyi 1900. 875-878.), így minden arra mutat, hogy a „vadas" csak egy igei alak, és véletlen, hogy egy hasonló nevű település is található Család közelében. ___________________________________________ 114 (12 48-1256)- leveleiben arra kéri Csák tárnokmestert és soproni ispánt, hogy hajtsa végre a nádor által elítélt Sopron megyei népeken az ítéletet Osl bán özvegye kielégítésével. Említi: Roland nádor: 116. sz. reg. Az említő oklevél szövege szerint Roland „gyakran és gyakrabban" („sepe et sepius") küldött levelet Csák ispánnak ez ügyben, így
