Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk
110 Rátát nb. Domonkos fia Roland 1255. dec. 13. - Pozsony A Miklós nádor által 1349-ben tartott generalis congregation mutatták be Roland nádor és Vince püspök mindkét olyan oklevelét, amelyekben Sáp birtokról intézkedik (lásd még a 104. sz. reg.). Mindkét oklevél ugyanaznap kelt, az egyikben a föld 2/3-áról, ebben a maradék 1/3-ról tanúsítja, hogy IV. Béla adományaként kihez került. Bár az átírás külön nem tüntette föl, de ez az oklevél is nyilván Pozsonyban kelt, csakúgy, mint a többi, e napon kiadott diploma. ___________________________________________ 105- és Vince nyitrai püspök (Rolandus palatínus et comes Posoniensis, Vincencius Dei gratia episcopus Nitriensis): amikor [IV] Béla király parancsára a pozsonyi vár földjeinek a visszavételét végezték, akkor a színük elé járult többek között Tpuz fia: Miklós, Mátyás fia: Bolch, Farkas fia: András és más pozsonyi várjobbágyok, és bevádolták Onbud fia: Tamást, Gutha-t, Heydur-t, Condra-t, Demen-t, Zoyzlaus-t (Zoyzlaum) és Miluan fia: Tamást, karcsai jobbágyfiakat (films iobagionum Sancti Regis de villa Karcha), hogy amikor a király az örökadományok visszavétele idején személyesen rendezte el a pozsonyi vár jogait és helyzetét, akkor az összes jobbágynak és minden, a várnak szolgáltatással tartozó embernek a nevét egy királyi regisztrumba (in tenorem registri regalis) foglalták, és ezek a karcsai emberek kimaradtak a regisztrum- ból. Azok azt felelték, hogy jóllehet a nevük valóban nem szerepel a regisztrumban, ők kezdetektől fogva a szent király jobbágyfiai. Bemutatták Béla Pozsonyban, július 6-án kelt (Posonii, in octavis apostolorum Petri et Pauli) oklevelét is, amelynek a tartalma a következő. Béla színe elé járultak Ombud fiai: Tamás és Deman, András fia: Gutha, Dega fia: Zoyzlou és Myluan fia: Tamás Karcsa faluból, akik a szent király jobbágyfiainak mondták magukat, és előadták azon sérelmüket, hogy a Pozsony megyei ellenségeik az ő szabad jogállásukat meg akarván támadni, zaklatják őket, meg nem tartván a jogrendet, és kérték a királyt, hogy ne engedje ezt meg. Béla jogosnak találva a kérésüket, megparancsolta minden bírának, hogy ne zaklassa őket a szabaságuk helyzetében, hacsak a jogrend ezt meg nem kívánja [RA 1042. sz.]. A nádor és a püspök pedig titokban és nyíltan is (occulte et manifeste) kikérdezett a mondottak szabadságáról minden várjobbágyot, várnépeket és a megye nemeseit, akiktől megtudták, hogy a nevezettek a szent király valódi jobbágyfiai, és elrendelték, hogy helyezzék őket abba a szabadságba, amelybe tartoznak. Datum Posonii, in octavis Sancti Nikolai], anno Domini M° CC° [quinquagesimo] quinto. Eredeti: 27,7 x 16,1 cm, díszes R és V kezdőbetűkkel, középen és az alján két helyütt szakadt, pecsétjei zsinórostól hiányoznak - DL 40038. (Gyűjteményekből, Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag 1921. 6.) Kiadása: ÁÚOII. 256-258.; CDS II. 353-354. IV. Béla oklevelének kiadása: lásd RA 1042. sz. alatt, ill. CDS II. 325-326. Az itteni perről lásd Zsoldos 1999. 51-52. _______________________________________ 106
