Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)
1424
1424. november 17.-november 18. 523 válaszait és megtekintve privilégiális, peres és kötelezettséget vállaló okleveleiket - a káptalan általuk odavezetett tanúbizonysága jelenlétében ítélni fognak, azt kötelesek elfogadni, mert ha nem, akkor 25 új királyi pénzből való dénármárkában bűnhődjenek és jelenjenek meg az első nyolcadon a királyi kúriában Garai Miklós nádor jelenléte előtt. Minderre magukat önként kötelezték. - A hátlap alján: nobiles de Septhench; non V[...]. Papíron, a hátlapon pecsét nyomával. DL 50230. (Zerdahelyi cs.) 1312 Nov. 18. (Bude, sab. a. Elizabeth) Zs. a leleszi konventnek. Előadta neki Felcheb- i Péter fia: János fia: István diák, hogy be akar menni a Felcheb birtokon lévő azon két jobbágytelekbe, amelyeket az ő megegyező és a konvent ezt követően kelt oklevelei értelmében Felcheb-i Lőrinc fia: István bocsátott neki zálogba saját birtokrészéből. Megparancsolja ezért a konventnek, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akivel a királyi emberek egyike menjen a helyszínre, ahol összehívva a szomszédokat és határosokat, vezesse be István diákot a két jobbágy telekbe és iktassa azokat részére zálogjogon, az esetleges ellentmondókat idézze meg a nádori jelenlét elé, majd tegyenek jelentést. Kijelölt királyi emberek: Ladislaus, Jacobus de Tussá, Thomas, Martinus, Gregorius, Andreas de Gathal, Konya, Bartholome- us de Kamonya. - A külzet alatt: non. Papíron, zárópecsét nyomával. Leleszi konvent orsz. lt., Stat. C-203. (DF 211312.) - A hátlapon a konvent feljegyzése, miszerint Thwsa-i Jakab királyi és Ferenc frater konventi emberek Tamás-nap előtti hétfőn (dec. 18.) iktattak. 1313 Nov. 18. (Bude, 44. die oct. Michaelis) Garai Miklós nádor emlékezetül adja, hogy Lezthemer-i Orbán Homonna-i Zsigmond mester nevében királyi levéllel az ő perhalasztó levele értelmében megjelent bírósága előtt a Mihály-napi nyolcadon és Rozgon-i László fia: István ellen előadta, hogy Zsigmond apja: a néhai Miklós 8 darab, összesen 24 márka ezüstöt tartalmazó serleget adott kölcsön István apjának: Lászlónak, amelyek visszaadását László később elutasította. Ezt a leleszi konvent királyi utasításra a nádornak címzett vizsgálati levelével igazolta, majd jogorvoslatot kért. Ezt hallva Imre diák István nevében királyi levéllel azt válaszolta, hogy a néhai Miklós nem adott át 8 olyan serleget, amely 24 márka ezüstöt tartalmazott volna, István apjának, ennélfogva László e keresetben ártatlan volt, séd si ipse Sigismundus prefatum Nicolaum patrem suum prescripta piccaria annotato Ladislao patri ipsius Stephani, que prescriptas viginti quatuor marcas continuisset, dedisse sciret, iuxta valorem earundem viginti quatuor marcarum argenti, prout regni consuetudo requirit, idem Stephanus se iuramento ipsius Sigis- mundi submitteret. És mivel Zsigmond ügyvédje ezt elfogadta, úgy rendelkezett, hogy Zsigmond nyolcvannegyed magával, nemesekkel - a 8 serleg 84 dénármárkát kitevő 24 ezüst márkányi értéke alapján - tegyen esküt György-nap 8. napján (1424. máj. 1.) a leleszi konvent előtt arról, hogy apja: Miklós valóban átadta Lászlónak a 8 serleget a fenti értékben, majd az eskütételről a konvent György- nap nyolcadára tegyen jelentést. Papíron, zárópecsét nyomával. DL 11581. (NRA 1699-227.)
