Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)
1424
514 1424. november 16-november 17. kat - bevezették Borbála királynét és ezeket a részére iktatták királyi adomány címén, ellentmondás nélkül, épségben hagyva monostoruk Wydricze, Nadasfalwa birtokokban, másfél Teplafew-i telekben, egy Teplycze-i kúriában avagy telekben, a Lehothka, Apathy és Mendzenth birtokok határában álló egy malomköves malomban, valamint a Ladamer-i és Thamoka-i vámok részeiben lévő jogait. A konvent privilégiális oklevelét hiteles pecsétje felfüggesztésével erősítette meg. Arenga. Átírta Zs. 1425. jan. 25-i privilégiumában, amelynek szövegét a budai káptalan 1428. szept. 21-i oklevele tartotta fenn. HHStA, Ung. Urk. Abt., Rep. XVI. (86.) (DF 287107.) - Ennek 18. századi egyszerű másolata: HHStA, Ung. Akten, Fase. 333., Konv. F., f. 62-75. (DF 276167.) - A budai káptalan oklevelének hiányos 18. századi egyszerű másolata: FHKA. Hoffinanz-Ungam, Rote l/B/54-74. (DF 286329.) - M. Tört. Tár XII. 277., reg. 1294 Nov. 17. (Bude, f. VI. a. Elizabeth) Zs. a leleszi konventnek. Előadták [Kerthwe- les-i'] László, [...] felesége [...] e László leányai: Ilona, Margit és Borbála nevében, hogy [ .........] a mostani [...] ünnep [...] az ő egyik familiárisukat, custodem videlicet v[...............] balista tres florenos auri valente et uno cuspide vulgo [...............] az elmúlt [napokban] ugyanez a Miklós ugyané [...] feleségét: Borbálát [...............]. [Megparancsolja ezért a konventnek, hogy küldjék ki tanúbizo nyságukat], akivel a királyi emberek egyike tartson vizsgálatot, majd tegyenek jelentést.2 Kijelölt királyi emberek: Petrus Parvus de Ezen, [...............] Laurentius de eadem. Jacobus de Gadna, Blasius [..............]/ Szaka dt, foltos papíron, záró nagypecsét darabjaival. Leleszi konvent orsz. It., Acta a. 1424-56. (DF 221571.) - A hátlap bal szélén a konvent feljegyzése, miszerint Ezen-i Péter királyi és Miklós konven- ti emberek suo modo Zemplénben az eljárást lefolytatták, amiről a jelentést vízkereszt utáni hétfőn (1425. jan. 8.) bocsátották ki. 1A prédikátum a külzeten olvasható.2 A mandátumban eredetileg az idézésre vonatkozó formulák is szerepeltek, de azt - talán a kon ventben - áthúzták.3 A konventben kihúzott nevek kurzíválva. 1295 Nov. 17. (prope civitatem Nittriensem, 12. die f. II. p. Omn. Sanct.) Garai Miklós nádor emlékezetül adja, hogy a Nyitra és Trencsén megyék nemeseinek universi- tas-a részére mindenszentek utáni hétfőn (nov. 6.) Nyitra város mellett tartott közgyűlésén Zleho-i János mester, a Trencsén megyei Zkalka-i Szent Benedek- egyház prépostja a maga és egyháza nevében előadta, hogy az ő és egyháza Zkal- ka nevű birtokát Zamarocz birtoktól atyja: Garai Miklós egykori nádor és a nyitrai káptalan pátens okleveleivel különítették el egymástól, amely oklevelek Ábrahám fiainál, Zamarocz-i nemeseknél vannak. Szeretné, ha ezeket a bírósága előtt bemutatnák, hogy róluk másolatot kaphasson. Ekkor az említett nemesek meg is jelentek és bemutattak két oklevelet: 1. Idősebb Garai Miklós nádor Nyitrán, 1381. aug. 8-án kelt oklevele, miszerint megjelentek előtte Zleho-i János mester, a Trencsén megyei Zkalka-i Szent Benedek-egyház prépostja és a Zamarocz-i nemesek, és egymást az eddigi károkozások és jogtalanságok ügyében nyugtatva, megegyeztek, hogy Márton-nap nyolcadán (nov. 18.) a nyitrai káptalan tanúbizonysága jelenlétében a Zkalka és Zamarocz birtokok közötti vitás földdarabhoz mennek, és ha a határokban megegyeznek, a tanúbizonyság hagyja meg mindkét félnek a maga jogát egyértelmű határok között, amiről a káptalan tegyen jelentést vízkereszt nyolcadára. - 2. A nyitrai káptalan 1381. nov. 25-i oklevele, miszerint
