Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)
1424
44 1424. január 22.-január 24. ment, ahol összehívva a szomszédokat és határosokat, (Libádi) Katalin asszonyt bevezette ezekbe és ezeket részére iktatta örök birtoklásra, ellentmondás nélkül, a törvényes napokat a helyszínen töltve. Papíron, a hátlapon pecsét nyomával. Esztergomi káptalan mit., Acta Radicalia 27-2-2. (DF 236538.) 60 Jan. 22. (in Vincentii) A kői káptalan előtt Sewlews-i Dénes diák Hozywbachy-i László özvegye: Katalin nevében tiltakozott, hogy a néhai László Hozywbachy-i András özvegyénél, e László anyjánál: Erzsébetnél lévő javaiból és holmijából centum et septem equi, octo boves, triginta sex vacce, triginta [ovjes, viginti octo vasa vinorum, quatuor acerbi frugum, duo acerbi avene, unum acerbum orde- o[rumj, que in dicta Hozywbachy existunt, item in possessione Tholman vocata octo boves, quatraginta octo vacce, quinquaginta oves, quatuor acerbi frugum, duo acerbi pabulorum et duo acerbi ordeorum Katalint és Lászlótól született fiait: Balázst és Jánost illeti. Ezért eltiltja Erzsébetet a László javaiból és holmijából Katalint illető rész birtoklásától, az annak birtokába történő bekerüléstől és haszonélvezetétől, és mindennek ellent is mond. Papíron, a hátlapon pecsét nyomával. Zay cs. ugród It. B-1-80-0000. (DF 265724.) 61 Jan. 23. (dom. a. conv. Pauli)1 Paharnyk István, olim Thome de Brezowicz heres et patronus de eadem igazolja, hogy Gebholcz (dictus) Miklós, Epperies város bírája az esküdt polgárokkal együtt a király utasítására megfizette neki a vízkereszti cenzust, azaz 267 usualis forintot, amiről nyugtatja őket. Az oklevelet sigillo nostro speciali et autentico erősítette meg. Papíron, a szöveg alatt pecsét nyomával. Eperjes város lt., Középkori gyűjt. 134. (DF 228590.) - Iványi: Eperjes 76/195. 1 A dátumsorban keltezési hely nem szerepel. 62 Jan. 24. (in Wissegrad, f. II. a. conv. Pauli) Zs. Zemplén megye ispánjának vagy alispánjának és szolgabíráinak. Eléje jött Morwa-i Gyapol fia: Jakab a maga és carnalis testvérei: Benedek és László meg fia: Miklós nevében és elpanaszolta, hogy noha a király korábban - mikor Jakab ugyanazon testvérei és fia, valamint patruelis-a: Morwa-i Benedek fia: néhai Mihály nevében arról panaszkodott, hogy Zemse-i László Márton-nap 2. napján (1423. nov. 12.) maga mellé gyűjtve saját meg Pazdich-i Mátyás fiai: Miklós és István, néhai Rufus Miklós leányai: Ilona asszony (Zemse-i István felesége), Ilona és Erzsébet hajadonok familiárisait, fegyveresen rátámadt Jakabra és a többiekre saját, Morwa birtok határain belüli erdejükben, noha ártatlanok voltak, és őket súlyos és életveszélyes sérülésekkel látták el - a címzetteknek megparancsolta, hogy ha a panasz igazságáról meggyőződtek, Zemse-i László, Mátyás fiai meg az asszony és hajadonok részéről a fenti hatalmaskodás ügyében a leleszi kon vent tanúbizonysága jelenlétében adjanak elégtételt, mégis - miként azt a Jakab által bemutatott leleszi konventi válaszlevélből egyértelműen látszódik - bár a mondottak igazságáról meggyőződtek, ismeretlen okból, talán Zemse-i és társai iránti kedvezésből, igazságot szolgáltatni nem voltak hajlandók Jakabék nagy kárára és megvetve a királyi parancsokat, de
