Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)
1424
446 1424. szeptember 19. jából János zágrábi püspökre, királyi és királynéi főkancellárra, János budai és Mátyás zágrábi prépostokra, alkancellárokra bízták, kérve, hogy bocsássa a pert a békéltetők elé. - A felek később visszatérve jelentették, hogy a főkancellár és az alkancellárok, illetve más fogott bírák közreműködésével úgy egyeztek meg, hogy pereiket beszüntetik, az egymás ellen kelt peres okleveleket érvénytelenítik, különösen a Hermann részére György ellenében terminorum completione mediante kelt ítéletlevelet, az egymás ellen elkövetett hatalmaskodásokat és károkozásokat, valamint bírságokat semmissé nyilvánítják, ezek ügyében nyugtatva is egymást, és mivel Hermann Imre király oklevelét eredetiben nem kívánta bemutatni, hanem magát az alperesek által bemutatott csázmai és zágrábi káptalani határjárásokra bízta, ezek viszont kijelentették, hogy ők és elődeik Bykzaad birtokuk birtokában 1328-tól és 1331-től az ezekben szereplő határok között voltak, ezek az évek viszont jóval megelőzik a jelen per kezdetét, ami óta nem történt a birtoklásban semmilyen változás, ezért a bírák úgy határoztak, hogy Imre király oklevelének a fenti ügyben nincs érvénye, a két birtokot tehát az alperesek által bemutatott két káptalani oklevélben szereplő határok mentén a királyi és zágrábi káptalani emberekkel meg kell járatni és el kell választatni. Emiatt megparancsolta a zágrábi káptalannak, hogy küldjék ki tanúbizonyságaikat mindkét fél részére, akivel az alábbi királyi ember Keresztelő Szent János születése ünnepének 8. napján (júl. 1.) menjenek a két birtokra, ahol összehívva a szomszédokat és határosokat, előbb az alperes, majd ha szükséges, a felperes bemutatásában, az alperesek által a helyszínen eredetiben bemutatandó oklevelekben szereplő határok mentén járják be és a határt határjelek emelésével igazítsák ki, majd tegyenek Jakab-nap nyolcadára jelentést. - Jakab-nap nyolcadán az alperesek nevében Koz Imre zágrábi káptalani levéllel a személyes jelenlét elé jőve bemutatta a káptalan válaszlevelét, miszerint az ő fenti bírói intézkedése és a káptalan halasztólevele értelmében Fábián mesterrel, a nagyobbik kancellária jegyzőjével, erre kirendelt királyi emberrel kiküldték a felperes részére János éneklőkanonokot, az alperes részére pedig Tamás kanonokot, akik visszatérve jelentették, hogy Jakab-nap nyolcadán (aug. 1.) Hraschyna és Bykzaad birtokra mentek, ahol összehívva a szomszédokat és határosokat, ezek, illetve Hermann és Miklós, valamint György ügyvédje: Koz Imre jelenlétében az eredetiben bemutatott oklevelek alapján a vitás területet így járták be: primo circa [descensum a meridie] ad aquilonem secundum tenorem prefatarum litterarum sepefati capituli Chasmensis cursus metales prefatam possessionem Bykzaad pertinentiasque ac terras ipsius a prenominata possessione Hraschyna pertinentiisque et terris eiusdem in ea parte distingentes in se [conti]nentium, iuxta continentiam autem dictarum aliarum litterarum, scilicet ipsius capituli [Zagrabiensis similiter processus] metarum, quibus eadem possessio Bykzaad et eius pertinentie a predicta possessione Bedenycza vocata distingerentur, exprimentium modo similique per predictos Nicolaum et Georgium nuper coram nobis productarum et similiter supra in prescriptis litteris nostris adiudicatoriis sensualiter insertarum [circa ascensum ad meridiem cuiusdam montis Montiolato no]minati, in vulgari vero Slavonko Velyanoch communiter appelati, ubi scilicet iamfate possessiones Bykzaad ac Bedenycza, necnon quedam terra Lopatha vocata nobilium de Thasaycz ab eadem parte dicti montis et fluvii seu rivuli Breztrecz vocati ultraque ipsum fluvium ab aquilone predict[a
