Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)
1424
438 1424. szeptember 9-szeptember 10. da utáni csütörtökön (jan. 16.) kelt zárt eltiltó okleveleit, amelyekkel tiltakozást követően eltiltotta testvérét: Andrást a kettejüket egyenlő arányban, iure materno illető, Irsa birtokban lévő rész eladásától, zálogosításától és elidegenítésétől, mindenki mást pedig a vételtől és megszerzéstől. - Leusták nádor ekkor az oklevelébe foglalt okokból a birtokrészt, azaz a birtok negyedét Ágotának és fiainak: Ferencnek és Imrének ítélte és elrendelte iktatásukat, az idegen jog épségben tartása mellett. - 3. A budai káptalan 13[9]5. Mihály-nap 15. napján (okt. 13.) kelt privilégi- ális oklevele, miszerint megjelentek a káptalan előtt Nagrev-i Pál fiai: János és Miklós(?), e János fia: Mihály(?) - a maguk és patruelis atyafiaik: mondott Pál fia: Bertalan fiai: Lőrinc és Mihály nevében levél nélkül, terheiket viszont vállalva - egyfelől, másfelől Irsa-i György fia: Pál és fia: János, majd azt a bevallást tették, hogy a Pest megyei, őket örökölt joggal megillető Irsa birtokukat egymás között az oklevélben leírt módon örök időkre szólóan felosztották. - Ezt követően a felek kijelentették, hogy több bizonyító iratot ez ügyben nem tudnak bemutatni, majd Benedek a maga és Jakab nevében úgy érvelt, hogy mint az a fentiekből is kiderült, Benedek apja Mykow fia: Péter volt, akihez hozzáadták Irsa-i Tyvan fia: Fábián leányát: Klárát, az örökös nélkül elhunyt [Imre] diák és Jakab apja: Ferenc pedig ugyané Klára leányának: Ágotának voltak a fiai, és a Klára asszony részére [... átadott] birtokrészből, azaz a birtok negyedéből Imre diák része őket illeti meg iure successorio. Jeromos erre azt válaszolta [ .........] Irsa-i Pál fia: György [...............] A felek ezután ítéletet kértek. A nádor Imre diák birtokrészét a vele ül ésező főpapokkal és bárókkal együtt az alpereseknek ítélte mint osztályos és nemzetségi atyafiaknak, mivel az a királyi kézre nem háramolhatott, és elrendelte a résznek az ő és a budai káptalan emberei általi iktatását.1 Tartalmi átírás Pálóci Máté országbíró 1430. szept. 17-én kelt, rendkívül kopott és sérült ítéletlevelében. DL 86481. (Irsay cs.) - Bártfai Szabó: Pest 633. 1 Az utolsó sorok szinte teljesen olvashatatlanok. 1058 Szept. 10. (Bude, 20. die oct. assumpt. Marie)1 Garai Miklós nádor azt a pert, amelyet előtte Bathmonostra-i Theuthes (dictus) László fia: János folytat Bathy- da-i Luca fia: Illés és Bálint fia: Mihály ellen az ő idéző- és a Csanádi káptalan válaszlevele értelmében, az azokban foglalt ügyben Nagyboldogasszony (aug. 15.) nyolcadán, általános királyi rendeletre Mihály-nap nyolcadára halasztja. Papíron, zárópecsét nyomával. DL 79925. (Zichy cs., zsélyi 213-1983.) - A hátlap bal szélén perfeljegyzés: Pro A(ctore) Thomas de Besenew cum regalibus, pro I(n causam attracto) Gallus de Cheegh cum Chanad, ad E(piphaniarum), una solvit. - Zichy VIII. 294., emi. 1 Eredetileg a 26. napon (szept. 16.), de a sexto-1 kihúzták. 1059 Szept. 10. (Rome, 10. die Sept.) Ferenc (velencei bíboros, pápai kincstartó) bizonyítja, hogy Balázs erdélyi püspök pro totali solutione suorum communis et minuti servitiorum, in quibus sub certis penis et sententiis ac termino iam diu lapso etc., florenos auri de camara octingentos decem octo, solidos novem, denarium unum monete Romane nobis etc. per manus honorabilium virorum Cosme et Laurentii de Medicis et sociorum eorum mercatorum Florentium die date presentium solvi fecit etc.
