Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)
1424
208 1424. május 6.-május 7. böjtközépi nyolcadon a felperes ügyvédje bemutatta Zs. 1424. máj. 4-i levelét (513), Miklós monachus az alperes nevében garamszentbenedeki levéllel ennek átírását kérte, mivel Miklós apátnak pro executione dicte cause szüksége van rá. Az oklevelet ezért változtatások nélkül átírta. Papíron, a hátlapon pecsét nyomával. Esztergomi káptalan mit. 40-5-2. (DF 237108.) 523 Máj. 6. (in Johannis a. portam Latinam) A győri káptalan emlékezetül adja, hogy Zs. különleges írásos utasítására, amelyet Gergely, a Papocz-i Szent Megváltóegyház prépostja mutatott fel nekik, Gergely bizonyos, egyháza különböző jogait érintő bizonyító iratait sekrestyéjükből avagy levéltárukból és egyházuk közösségének registrum-ából (registro communitatis prefate ecclesie nostre) előkeresték: 1. A győri káptalan 1371. júl. 24-i oklevele, miszerint Magyar Pál özvegye, a Ná- dasd nembeli Gelse-i András fia: László leánya: Margit az általa Krisztus Szent- séges Teste és a Szent Megváltó tiszteletére épített Papocz-i prépostsági egyházat adományokkal látja el. - 2. A győri káptalan ugyanezen a napon kelt oklevele, miszerint ugyanez a Margit az általa Szűz Mária tiszteletére és az Ágostonrendi remeték részére épített kolostort adományokkal látja el. - A káptalan az okleveleket Gergely jogai védelmére függőpecsétes privilégiális oklevelébe foglalja. Átírta V. László király 1455. okt. 17-én kelt oklevelében. Győri káptalan mit., Pápoci prépostság Cth. 1-6-26. (DF 278125.) - Az átíró oklevél átírásai: 1.) A győri káptalan 1593. jún. 5-i oklevelében. Uo. 2-17-72. (DF 278148.) - 2.) A pozsonyi káptalan 1572. okt. 7-i oklevelében: Uo. 2-18-79. (DF 278149.) - V. László átíró oklevelének másolatai: 1.) 1778. okt. 13-án, Hamar Imre győri szolgabíró által hitelesítve: DL 5948. (Acta eccl. 35-3.) - 2.) 17. századi egyszerű másolat: Győri káptalan orsz. lt. 26810. (DF 273955.) - 3.) 18. századi egyszerű másolat: Győri káptalan mit., Pápoci prépostság Th. 1-180. (DF 278192.) - 4-6.) 3 db 19. századi egyszerű másolat: Győri káptalan orsz. lt. 23808. (DF 273950.), uo. 26813. (DF 273952.), uo. 26811. (DF 273956.) - 7.) Ráth Károly másolata V. László - a győri káptalan 1593. évi oklevelébe foglalt - okleveléről: Győri káptalan mit., Pápoci prépostság Th. 1-184. (DF 278194.) - Az 1424. máj. 6-i oklevélnek a végét tartalmazza a kolostort alapító oklevél 17. századi másolata is: uo. Th. 1-181. (DF 278193.) - Fejér X/6. 639. (Győri káptalan lt., 1593. évi átiratból.) 524 Máj. 6. A knini káptalan előtt János, Cetinje és Kiissza grófja, egykori dalmát-horvát bán a horvátországi Sinj várat Cetinje zsupával és Travnik várát meg a birtokain élő vlachokat leányának, Frangepán János feleségének: Katalinnak 15000 aranydukátért - az összeget saját birtokainak és e vidék törököktől és velenceiektől való védelmére vette fel - zálogba bocsátja. - Frangepán I. 200. (DL 38514. - Frangepán cs.) - A hátlapon 15. századi kéztől: Littera testimonialis capituli Tiniensis super castra Fsyn et Trawnik et comitatum Cetine et Wolachos pro XV M auris. 525 Máj. 7. Buda. Garai Miklós nádor a szekszárdi konventnek. Az eredetileg Zámbó Miklós egykori tárnokmester és Bálint bíboros, pécsi püspöki kormányzó között a Baranya megyei Emely, Személy és Tótfalu birtokok ügyében támadt, jelenleg Bátmonostori Töttös László fia: László között egyfelől, másfelől Szeri György és Márk között zajló perben kéri a konventet, hogy küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében az egyik királyi kúriából kiküldött nádori ember Keresztelő Szent János születése ünnepének 15. napján (júl. 8.) becsülje fel Emely és Tótfalu birtokokat, majd tegyenek erről jelentést. Kijelölt nádori emberek: magister Ladislaus de Alba, Clemens de Tapan, Laurentius de Chythar. - Zichy VIII. 162. (DL 79885. - Zichy cs., zsélyi 213-1956.) - A hátlapon perfeljegyzés: Conventui ut intra; pro A(ctore) Thomas Bessenew cum regalibus, pro I(n causam attracto) Johannes litteratus cum [ ......Jenenhaza cum Orodiensis, vadunt ad iteram executionem quintodecimo die festi Pasce Domini.
