Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)

1424

1424. május 1.

197

fia: György és a mondott Benedek fia: Miklós leánya, János felesége: Anna nemes asszony - akik közül János jelent meg a többiek nevében is nádori levéllel - böjtközép (márc. 29.) nyolcadán előtte folytatnak Beyee-i János fia: Tamás (proc. Kalossa-i Péter fia: István jászói levéllel) ellen az ő idéző- és a jászói konvent válaszlevele értelmében, az ezekben foglalt ügyben, a felek ügyvédeinek akaratából pünkösd (jún. 11.) nyolcadára halasztja. - A külzeten: Ab (kézjegy), solvisset.

Papíron, zárópecsét nyomával. DL 11503. (NRA 1549-9.) - A külzeten: contra non venit. - Hátoldala bal szélén perfeljegyzés: Pro A(ctoribus) Johannes de Teriztenye cum nostris. Gwmer (a bírságjegyzéknek), solvit.

491 Máj. 1. (Bude, 27. die oct. medii quadr.) Garai Miklós nádor emlékezetül adja, hogy Horka-i Balázs Chazloch-i Péter fia: Mihály nevében a leleszi konvent levelével jelenléte előtt böjtközép nyolcadától 26 napon át várta Rosal-i Kwn (dictus) Lukács fiát: Miklóst, aki azonban - bár törvényesen megidézték - az ő idézőlevele és a konvent válaszlevele értelmében, apjának a Szabolcs és Szatmár megyei Gywre birtokban lévő részei felének iktatásánál történt ellentmondása tárgyában nem jelent meg és nem is küldött senkit, ezért bírságban marasztalja el, ha magát nem tudná ésszerű okokkal kimenteni. - A külzet alatt: Ab (kézjegy), solvisset.

Foltos papíron, zárópecsét darabjaival. DL 54378. (Kállay cs.) - A hátlapon a kihúzott Ungh alatt Zathnuir (a bírságjegyzéknek).

492 Máj. 1. Buda. Garai Miklós nádor a leleszi konventnek. Jóllehet a Berceli Miklós felperes és a Gávai- ak mint alperesek között bírói intézkedése értelmében György-nap 15. napján (máj. 8.) esedékes határjárásnak, eskütételnek, határemelésnek és iktatásnak Haraszti Tápán Kelemen és Gyulai Gergely mesterek, a királyi kúriából e célra kirendelt emberei és a címzett tanúbizonyságai előtt kellett volna lezaj- lania. ám Kelemen és Gergely mesterek más ügyektől akadályoztatva nem lehetnek jelen, ezért helyettük Baranyai György mestert, jegyzőjét rendeli ki e célra a királyi kúriából, és kéri, hogy küldjék ki egy-egy tanúbizonyságukat a felek részére, akiknek jelenlétében György mester változatlanul hajtsa végre a bírói intézkedésében foglaltakat, majd tegyenek jelentést a György-napi nyolcadra. - SzSzBokl. 44-45. (Átírta a leleszi konvent 1424. máj. 12-i privilégiálisában: 553. Leleszi konvent orsz. lt., Metales, Szabolcs 36. - DF 209594.) - A privilégiálist átírta: 1. a leleszi konvent 1589. szept. 29én kelt oklevelében: DL 8337. (NRA 443-25.), 2. az egri káptalan 1799. jún. 21-i oklevelében: SzSzBML 89. Marusi-Olasz cs. (DF 285399.)

493 Máj. 1. (Bude, 27. die oct. medii quadr.) Nánai Kompolt István országbíró a szekszárdi konventnek. Midőn Perényi Péter egykori országbíró 1422 Jakab-napi nyolcadának 36. napján (szept. 5.) az ország nemeseivel együtt törvényszéket tartott, Chypch-i Jakab Bathmonstra-i László fia: János nevében kalocsai káptalani levéllel jelenléte elé jött és előadta, hogy bizonyos hatalmaskodások elkövetéséért Izmeen-i Pétert Jánossal szemben hatalombajban, azaz fő- és jószágvesztésben marasztalták el, amit az országbíró 1419 vízkereszti nyolcadának 58. napján (márc. 11.) kelt ítéletlevele (vö. ZsO VII. 172.) bemutatásával bizonyított, majd kijelentette, hogy Péter időközben elhunyt, és János még mindig nem kapott kielégítést, ezért Péter fiát: Miklóst a királyi jelenlét elé kívánja idéztetni. Ezért az országbíró megidéztette Miklóst a királyi ember és a konvent tanúbizonysága útján Mihály-nap nyolcadára (vö. 1422. szept. 6. ZsO IX. 957.'). Erről a nyolcadról a per előbb Perényi Péter országbíró (vö. ZsO IX. 1175.), majd miután Péter meghalt és az országbírói méltóságot a király neki adta, az ő leveleivel a mostani böjt-