Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)
1424
1424. március 12. 137 királynénak az utasítására lemondott minden általa, illetve István, Mihály, György és más frater-ei által Kerwa birtokban lévő jogáról és a birtokot a maga és atyafiai nevében Cherle Péternek királyi újadomány címén visszaadta. - 3. A budai káptalan 1381. máj. 13-i oklevele, miszerint Chyrle Péter a budai káptalan előtt azt a bevallást tette, hogy ő a Lajos király által szabad rendelkezési joggal szolgálatai fejében neki adott Kerwa birtokát [Johanni dicto] Tar de Gyafrmath], Emerico dicto Twnya, Petro sartori ipsius domine regine ac domine consorti sue venditioni exponere commisisset, oly módon, hogy együtt vagy egyikük, illetve felesége a birtokot eladásra felkínálhatják, és felesége az így kapott pénzt adja át hitelezőinek és juttassa el azon helyekre, ahová végrendeletileg hagyományozta. - 4. A budai káptalan 1381. dec. 16-án kelt oklevele, miszerint a káptalan előtt Chyrle Péter az Esztergom megyei Kerwa birtoka Tynnye felőli felét, amelyet a másik féltől a Fehérvárra menő nagy út választ el, minden haszonvétellel, különösen a kút feletti telekhelyek felével együtt az óbudai Szűz Mária-kolostor apácáinak 42 dénármárkáért, márkáját 10 penzával számolva, zálogba bocsátotta. - 5. A budai káptalan 1382. dec. 26-i oklevele, miszerint Chyrle-i Péter özvegyének frater-e: István diák - nővére nevében esztergomi káptalani levéllel - a káptalan előtt azt a bevallást tette, hogy nővére kérésére az óbudai apácák Kerwa birtoknak a néhai Péter által nekik elzálogosított feléhez további 8 márkát, márkáját 10 penzával számolva, fizettek. - 6. Az esztergomi káptalan 1383. márc. 29-i oklevele, miszerint Chyrle-i Péter özvegye: Rusinth nemes asszony a káptalan előtt Kerwa nevű birtokát minden haszonvétellel és tartozékkal együtt eladta 600 aranyforintért az óbudai Szűz Mária-kolostor apácáinak, akik ezt az összeget 140 forint híján, forintonként 100 dénárral számolva, ekkor meg is fizették, és vállalták, hogy a maradékot pünkösdkor (máj. 10.) megfizetik. - 7. A budai káptalan 1383. máj. 28-i privilégiális oklevele, miszerint Bayoth-i Péter fia: István diák Chyurle-i Péter özvegye, He[der] esztergomi polgár leánya: Rusinth/Rwsinth nevében az esztergomi káptalannak kifejezetten erre a birtokeladásra kibocsátott ügyvédvalló levelével a káptalan előtt azt a bevallást tette, hogy ő az Esztergom megyei Kerwa nevű birtokát minden haszonvétellel és tartozékkal együtt, azon határokkal, amelyekkel korábbi birtokosai is birtokolták, az óbudai Szűz Mária-kolostornak és a benne élő apácáknak 600 tőlük már átvett aranyforintért eladta örök joggal, magának benne semmilyen jogot sem megőrizve. - Ezek felmutatását követően az apácák ügyvédje az ellentmondás okát kérdezték Zwdar Mihálytól. Erre Kyssarlo- i János diák esztergomi káptalani levéllel azt válaszolta, hogy az iktatáskor Mihály nevében azért mondtak ellen, mert a birtok Mihályt iure hereditario illeti meg, aminek igazolására bemutatott hat oklevelet: 1. Az esztergomi káptalan 1369. júl. 24-i privilégiális oklevele, amely szó szerint tartalmazza László király 1273. júl. 10-i privilégiális oklevelét (vö. Reg. Arp. II. 2391.), miszerint László király tekintettel Bench fiainak: a Kerwa faluból való Sándor és Gál esztergomi várjobbágyoknak a szolgálataira, őket a várjobbágyságból minden földjeikkel együtt kiveszi oly módon, hogy ők és örököseik ugyanazzal a szabadsággal éljenek, mint országa más, királyi zászlaja alatt hadakozó nemes királyi szerviense. - 2. Az esztergomi Szent István-keresztes konvent 1274. évi privilégiális oklevele, miszerint az esztergomi kovácsok falvából való Bodizlo fia: Luca a konvent előtt eladta valamennyi, Kerwa birtok területén lévő, általa összességében 55 holdnak
