Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)
1424
136 1424. március 12. aratro ipsorum kétszer felszántották és bevetették az ő nagy kárukra. Ezért megparancsolja, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében a királyi emberek egyike tartson vizsgálatot, majd tegyenek neki jelentést. Kijelölt királyi emberek: Symon de Foky, Thomas de eadem, Stephanus de Keresthur, Nicolaus de eadem, Johannes (de) Ollar, Paulus de Vythan, Gregorio de Pahy. Átírta a kapomaki konvent 1424. ápr. 27-én kelt jelentésében: 477. DL 103548. (Batthyány cs. lt., Jelzet nélküli oklevelek.) 1 Vö. a zalai konventnek küldött, márc. 11-én kelt parancslevél (302) jobbágynévsorával. 308 Márc. 12. (Bude, in Gregorii) Zs. a budai káptalannak. Előadták neki Kwsal-i Jakch fia: György fia: János mester és fiai: László és György nevében, hogy ők be akarnak menni a Pilis megyei Kyszantho/Kyszanthow nevű birtok őket zálogjogon megillető felébe. Ezért megparancsolja a káptalannak, hogy küldjék ki tanú- bizonyságukat, akinek jelenlétében az egyik királyi ember menjen a birtok feléhez, ahol összehívva a szomszédokat és határosokat, vezesse be abba Jánost és fiait, majd iktassa azt részükre minden haszonvétellel és tartozékkal együtt zálogjogon, az esetleges ellentmondókat pedig idézze meg alkalmas időpontra jelenléte elé, majd tegyenek minderről jelentést. Kijelölt királyi emberek: Mathias f. Ladis- lai, Paulus Fodor, Andreas (dictus) Ormos de Kezy, Anthonius de eadem, Fabianus de Kowachy. Átírta a budai káptalan 1424. márc. 29-i privilégiálisában: 362. Wesselényi cs. lt. 76 (64). (DF 254849.) 309 Márc. 12. (Bude, 60. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor emlékezetül adja, hogy az Esztergom megyei Kerwa prédium iktatásánál történt ellentmondás miatt az óbudai apácák perbe vonták Zwdar Mihály esztergomi polgárt. A per először a néhai Perényi Péter országbíró előtt folyt, majd a különös jelenlét elé, az 1422. évi vízkereszti nyolcadra jutott, amikor Mykola-i János diák az apácák nevében ezek levelével a király jelenléte előtt ügyfelei jogai igazolására hét oklevelet mutatott be: 1. Lajos király függő új nagy kettőspecsétjével megerősített, 1369. febr. 20-án kelt privilégiuma, amely megerősít három oklevelet: a) Lajos király Budán, 1368. aug. 19-i pátens adománylevele; b) a budai káptalan 1368. szept. 6-i privilégiális iktatólevele; c) Bebek István országbíró Visegrádon, 1369. febr. 11-én kelt privilégiális bírói intézkedése. Ezek szerint Lajos király tekintettel édesanyja dispen- sator-a: Cherle-i/Chyrle-i Péter szolgálataira, az Esztergom megyei - egykor magvaszakadt emberek birtokolta - Nagkerwa és Kyskerwa lakatlan földeket avagy birtokokat Péternek és örököseinek adományozta örök joggal, sub merő et sincero nobilitatis titulo, minden haszonvétellel együtt, azon határokkal, amelyekkel korábbi birtokosai is birtokolták, őt és örököseit e birtokokban avagy földekben megnemesítve. A birtokokat a király és a budai káptalan emberei Péter részére is iktatták, sőt később az esztergomi Gergely fia: András és Miklós fia: László Bebek István jelenléte előtt elismerték, hogy Kerwa birtokhoz semmilyen joguk sincs, ezért az országbíró a birtokot örökbe Péternek ítélte királyi újadomány címén. Végül az adományt és iktatást Lajos király említett oklevelével örök időkre megerősítette. - 2. Lajos király Visegrádon, 1371. máj. 22-én kelt pátens oklevele, miszerint Zudor Péter egykori szlavón bán (magn.) a király anyjának: Erzsébet
