Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)
1424
134 1424. március 11. amit az idegen jog épségben tartása mellett meg is tesz. Az oklevelet pecsétjével erősítette meg és Wokowy örökösei részére bocsátotta ki. Átírta a budai káptalan 1455. máj. 22-én kelt privilégiálisában. DL 35152. (Acta Paul., Kamenszka 1-4.) - Levt. Közi. 8. (1930) 72., reg. 305 Márc. 11. (Bude, 32. die oct. purif.) Zs. emlékezetül adja, hogy 1423. György-nap nyolcadán megjelent személyes jelenléte előtt Monozlow-i Chupor István királynéi ajtónállómester Marchaly-i Dénes egykori szlavón bán (magn.) peráthelyező levele értelmében és Felső- és Ujkörös város (superioris et nove civitatis nostre Crisiensis) bírája és polgárai ellenében bemutatta az említett peráthelyező levelet, miszerint a néhai Koruska-i János fia: Mihály telekhelye (situs curie), illetve e Mihály és György fia: Fábián Körös megyei Koruška és Iwanchych birtokokon, iuxta aquam Koruška lévő részei meg az ezekhez tartozó erdők, rétek, szőlők, földek, vizek, halastavak és malmok iktatásánál történt ellentmondás miatt törvényes idézéssel Felső- és Ujkörös város bíráját: Benedeket és minden esküdt polgárát Mária születésének nyolcadát követő hétfőre (1421. szept. 22.) perbe hívta. (Az 1422. jan. 26-án kelt peráthelyező levelet lásd ZsO IX. 88.) - Az 1422. évi György-napi nyolcadon István ügyvédje: Tamás diák hiába várta a város bíráját és esküdteit, ezek a személyes jelenlétre nem jöttek el, ezért őket bírságban marasztalta el, és előbb (1422.) Mihály-nap nyolcadára, majd ismételt távolmaradásuk miatt három vásáron történő kikiáltással (1423.) vízkereszt nyolcadára idéztette őket. - Erről a nyolcadról a pert ésszerű okokból György-nap nyolcadára halasztotta a város által fizetendő 18 márka bírsággal együtt. - György-nap nyolcadán Tamás diák ismét hiába várt a másik félre, akiket távolmaradásuk miatt a szokott bírságban, valamint a bírságok meg nem fizetése miatt ezek kétszeresében marasztalta el. Ekkor Tamás diák ítéletet kért. Jóllehet Dénes bán a birtokrészekről úgy ítélt, hogy azok Felsőkörös város Béla király oklevelébe foglalt határain belül fekszenek, Chupor Istvánt pedig jogtalan keresete miatt in emenda estimationis ipsarum marasztalta el, mégis mivel István ügyvédje kérésére a bán a pert áthelyezte a személyes jelenlét elé, ahova a bíró és esküdtei az ügy tárgyalására egyszer sem jelentek meg, Chupor Pál viszont a maga és István nevében Garai Miklós nádor előtt a város ellen a határemelések és Koruška birtokuk elfoglalása ügyében tiltást tett, mindezekből kifolyólag, de leginkább a bíró és esküdtek többszöri távolmaradása miatt neki és a jelenlévő báróknak meg nemeseknek úgy tetszett, hogy a Chupor által recaptivált birtokrészeket neki kell ítélni és iktattatni. Ezért megparancsolta a csázmai káptalannak, hogy küldjék ki emberüket, akinek jelenlétében az alábbi királyi ember menjen az említett telekhelyhez, a birtokrészekhez meg ezek felsorolt tartozékaihoz, ahol összehívva a szomszédokat és határosokat, ezeket minden haszonvétellel és tartozékkal együtt iktassa és hagyja meg Chupor István részére az őt megillető jogon örök birtoklásra, nem véve figyelembe Felsőkörös város bírájának és polgárainak ellentmondását, majd minderről tegyenek (1424.) gyertyaszentelő Boldogasszony (febr. 2.) nyolcadára jelentést a személyes jelenlétnek. - Ezen a nyolcadon megjelent személyes jelenléte előtt Tamás diák és bemutatta a csázmai káptalan privilégiális formában kibocsátott, 1424. febr. 10-én kelt jelentését (111). Mivel ennek alapján az iktatást bírói intézkedésének megfelelően végrehajtották, az erről szóló oklevelet megerősíti, és
