Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)
1424
128 1424. március 6.-március 7. Lazech-i Pál diák gyermekei: Mátyás, Dorottya, Erzsébet és Katalin hajadonok részére kelt, pontificalis pecsétjével ellátott privilégiumát; Kelemen fia: István pedig a maga védelmére bemutatta uruknak ugyané közgyűlés 7. napján (1423. máj. 1.) kelt, szintén pontificalis pecséttel ellátott privilégiumát, amely röviden tartalmazza Tamás világi helynöknek az Iwan fia: Barnabás és felesége: Lúcia - Gallicus Jakab özvegyének (nob.) második férjétől: Kozmától született leánya - bevallására, ugyanezen Lazech kúria felének ügyében kibocsátott levelét. Ezek bemutatása után megkérdezték, hogy a felek rendelkeznek-e további iratokkal, akik azt válaszolták, hogy csupán e két privilégiummal bocsátják perüket ítélethozatalra. így az esküdt ülnökökkel megvizsgálva ezeket, azt találták, hogy Lazech prédiális kúria egykor Gallicus Jakab ottani prédiálisé volt vásárlás jogcímén, Pál diák özvegye: Erzsébet Pethow fia: Györgynek e Gallicus Jakab Ilena nevű leányától (nob.) született leánya volt, míg Barnabás felesége: Lúcia apja az a János volt, aki Gallicus Jakab özvegyének és második férjének: Kozmának a fia. És mivel Lúcia ezek alapján nem Gallicus Jakab leszármazottja, ezért a közgyűlés esküdt ülnökeivel Erzsébetnek és gyermekeinek mint Jakab igaz leszármazottjainak a telkes kúria-részt Lazech-en minden haszonvétellel és tartozékkal együtt - amit eddig Stephanouch-i Kelemen fia: István birtokolt - János püspök Mihalyouch-i Mátyás által bemutatott privilégiuma alapján újadomány címén iuxta pretacte domini nostri episcopi facultatis firmitatem megítélték a püspök nevében örök birtoklásra és azt visszaadják, Kelemen fiát: Istvánt és minden örökösét a kúria és az örökség birtokából elmozdítva, mivel Lucia és Barnabás nem Gallicus Jakab leszármazottai, így ez ügyben Kelemen fiának: Istvánnak semmilyen bevallást nem tehettek. Oklevelüket mindkettőjük pecsétjének rányomásával erősítik meg és Erzsébetnek meg mindkét nemű örököseiknek bocsátják ki. Átírta János zágrábi püspök 1424. ápr. 8-án kelt privilégiálisában: 410. Erdődy cs. lt. 487. 292 Márc. 7. (Bude, f. III. a. dóm. Invocavit) Zs. emlékezetül adja, hogy megjelentek előtte Antal fia: András, Tamás fia: Péter fia: István és másik Péter fia: István Chorna-i nemesek és bemutatták 1413. nov. 26-án, új kettős nagypecsétjével ellátott privilégiális oklevelét (ZsO IV. 1331.), könyörögve hozzá, hogy írja ezt át és adja ki privilégiális formában, középpecsétje alatt, amit jogaik védelmére meg is tett. Több helyen lyukas hártyán, függőpecsét selyemzsinórjával. DL 107677. (Esterházy cs.. pápai.) - 18. századi egyszerű másolata, feria tertia post dominicam Invocavit, azaz márc. 14-i keltezéssel: DL 12823. (Acta particularia 3.) 293 Márc. 7. (Bude, in die camisp.) Zs. a leleszi konventnek. Előadták Zakal-i György fia: János nevében, hogy mikor frater-e familiárisa: Homok-i János az elmúlt időszakban szekérrel egy hordó bort Symand mezővárosból Zakul/Zakal birtokra szállított, Zepes-i László - Magnus Bálinttal és más familiárisaival együtt - utóbbi birtok határában rátámadt, fogságba ejtette és György fia: János nagy mennyiségű pénzét, azaz János of[ficiolátusának] bevételeit elvette tőle. Ezen felül mikor László more exercituantium ad regnum [................]re voluisset, János Beud nevű birtokán táborozott le (descendisset), ahol a jobbágyoktól jogtalan muneralia-t
