Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)

1424

1424. március 2. 109 Castellan (dictus) Péterhez - homini utputa ignobili et inpossessionato - adta fele­ségül, és ezért de possessionibus ac portionibus et iuribus possessionariis ipsius Pauli filii Laurentii in possessionibus Peker predicta ac Azywagh vocatis ac earundem tenutis, districtibus et pertinendis habitis ipsi Sigismundo ius quartale dicte domine Anne cum possessione deberet provenire, amit az ország törvényei­nek megfelelően szeretne megkapni a Pál és örökösei birtokait az ő királyi ado­mányából kezén tartó János bántól, ezért írt a csázmai káptalannak, hogy a királyi és a káptalani emberek idézzék meg válaszadásra János bánt Zantho-i Lachk fia: Dávid egykori szlavón bán körösi törvényszéke elé 1418. hamvazószerda nyolca­da utáni hétfőre (febr. 21.). A pert Dávid bán az ő, a főpapok és bárók döntése elé, György-nap nyolcadára tette át, miután János bán ügyvédje kijelentette, hogy a Peker-i nemesek birtokait a király hűtlenség miatt adományozta János bánnak. A per hosszú ideig folyt különös jelenlétén, végül a mostani vízkereszti nyolcadra került. Ekkor János diák Castellan Zsigmond nevében csázmai káptalani levéllel megjelenve igazságot kért a fenti ügyben. Abolma-i Leusták János bán nevében királyi levéllel erre azt válaszolta, hogy mivel a Peker-i nemesek birtokait ezek hűtlensége miatt ő adományozta János bánnak, ezért az egykor megerősített álta­lános dekrétuma szerint azokból semmilyen birtokrész nem jár negyedként Zsig- mondnak. Quia super huiusmodi iuribus possessionariis quorumcunque infideli­um nostrorum ob notam infidelitatis eorundem quibusvis fidelibus nostris per nos datis et donatis id, ut nemo regnicolarum nostrorum de huiusmodi possessionibus, in quarum dominio prefati nostri infideles tempore premisse infidelitatis ipsorum extitissent, ab hiis, quibus ipsa iura possessionaria donasse perhibentur, quocun­que iure seu titulo aliquam partem seu portionem cum possessione aut ius quarta- litium vel dotalitium pecuniaria solutione mediante sibi ipsis acquirere, optinere vel quoquomodo apropriare haberet facultatem, ymmo universis causidicis et ac­toribus super huiusmodi iuribus litigantibus per iudicem suum ordinarium perpe­tuum silentium imponeretur, unacum fidelibus prelatis et barronibus nostris una­nimiter decrevisse et instituisse recolimus, ezért neki és a vele ítélkező ne­meseknek úgy tűnt helyesnek, hogy Zsigmond nem követelheti a negyedjogot dekrétumával ellentétes módon, keresete alól pedig János bánt fel kell menteni, amit meg is tesz, Zsigmondot örök hallgatásra utasítva auctoritate nostra judicia­ria mediante. Az oklevelet János zágrábi püspök, királyi és királyné főkancellár és a nála lévő királyi pecsétek távollétében a püspök pecsétjével erősítette meg és János bán részére bocsátotta ki communi iustitia suadente. Átírta Zs. 1425. aug. 8-án kelt privilégiumában. DL 11606. (NRA 649-26.) 266 Márc. 2. (Bude, f. V. p. Mathye) Zs. Szatmár megye ispánjának vagy alispánjának és szolgabíráinak. Előadták neki Nogpere[che]-i Benedek fia: István nevében, hogy az előző évben egy Nogpereche-i jobbágya: Kopach Bereck szabad úton ép­pen hazafelé tartott, amikor Rezege-i Myclosazon nemesasszony Ambrussal és Zarvad-i Jakabbal, illetve ezek familiárisaival: Vile Demeterrel, Zeph Imrével és Parvus Mihállyal Berecket elverette, megsebesíttette és javaitól megfosztatta, sőt az asszony és említett vejei a felsorolt familiárisokat a házukban István elől elrej­tették és így semmilyen ítéletet velük szemben nem hoztak. Megparancsolja ezért

Next

/
Oldalképek
Tartalom