Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
24. 1957. április 25.
1957. április 25. MT ülések jegyzőkönyvei mánybiztosok irányításáért és összefogásáért. A tatai szénmedencében kijelöltük Molnár László, a pécsiben Vajda József, Közép-Dunántúlon Haracska Imre, Nógrádban Havrán István, Borsodban Martinkó Mátyás, később Dozsnyák János elvtársakat. December derekán a Minisztertanácsnál az összes szénkormánybiztost eligazító megbeszélésekre hívtuk össze, s utána - elsősorban a medence felelősöket - a szükséghez képest számos esetben összehívtuk. A kormánybiztosok feladata volt egyfelől: a vezetés megszilárdítása, a megfelelő munkáskáderek visszaállítása, a termelés beindítása, a különböző kormányintézkedések végrehajtásának hatékony ellenőrzése. Másfelől: a politikai ellentámadás megindítása és megszervezése, a pártbizottságoknak megfelelő segítségnyújtás a bányaüzemi alapszervezetek újjászervezésének munkájában, a szakszervezeti munka elindításában, később a munkásőrségek megszervezésében. A kormánybiztosok január végére valamennyi megfelelő munkásigazgatót visszahelyeztek eredeti helyére. Egy-két oda nem valót pedig ők maguk váltottak le. A munkásigazgatók visszaállítása a munkástanácsokkal és az akkor még működő tröszti munkástanácsokkal vívott ádáz harc közepette ment végbe, különösen Tatabányán. Gazdasági intézkedések: A termelés beindításának legelső láncszeme volt a közlekedés normalizálása, a vidéki bányászok oda- és visszaszállítása. A bányászat megbénításában a sztrájkok alatt nagy szerepet játszottak a MÁVAUT-sofőrök, akiknek túlnyomó része megrögzött horthysta elem. Ellenállásuk leküzdése érdekében a trösztöket köteleztük teljhatalmú megbízottak le- küldésére a MÁVAUT-központokhoz. Gondoskodtunk megfelelő mennyiségű autó gumiabroncs beszerzéséről, főleg NDK-import útján. Utána megindulhatott a közlekedés és a széleskörű munkaerő toborzás a bányák környékén lévő falvakból. A következő feladat volt a bányászlétszám erélyes növelése. A kömisek30, vezényelt katonák és a legényszállók lakói túlnyomó többségének lemorzsolódásával december elejére a bányászlétszám a felére csökkent. A bányákból disszidált összesen 2782 fő, ebből 55 a bányamérnök. 30 A KÖMI-t (Közérdekű Munkák Igazgatósága) 1951. december 1-jén hozták létre a letartóztatottak foglalkoztatására. Előbb az Igazságügy-minisztérium, majd 1952. március végétől a Belügyminisztérium felügyelete alatt működött. Lásd erre T. Varga György: Adalékok a börtönügy és a rabmunkáltatás történetéhez, 1949-1953. Trezor 2. A Történeti Hivatal Évkönyve 2000-2001. Szerk. Gyarmati György. Történeti Hivatal, Bp., 2002. 159-175. ill. Uő: A rabmunkáltatás rendszere. Rubicon, 2002. 6-7. sz. 26-29., valamint Búza Péter: Ötvenhatban szabadultam. Budapest, 2006. 10. sz. 414
