Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

45. 1957. október 24.

1957. október 24.

MT ülések jegyzőkönyvei

Az elosztás tervszerűségének hiánya leginkább a kohászati vállalatoknál mutatkozott meg. Noha a Kohó- és Gépipari Minisztérium felelős vezetőivel az Országos Tervhivatal tárgyalásokat folytatott a várható mintegy 96 000 to hengereltacél termelési többlet elosztására, a kohászat saját hatáskörében jelentős mennyiségeket osztott el, sőt a már megvalósult túlteljesítés egy részének elosztásáról elszámolni sem tudott. Ilyen módon csak részben valósítható meg az az elképzelés, hogy a terven felüli hengereltacél mennyiség egy hányadát az export növelésére és az 1958. évi feladatok megalapozását biztosító tartalékok növelésére használjuk fel. Ugyancsak a kohászat területén a Csepel Csőgyárnál fordult elő, hogy olyan tőkés, terven felüli csőexportot bonyolított, amelyhez a központi szervek hozzájárulását nem szerezte meg, és amelynek alapanyag fedezete biztosítva sem volt.

A központi irányítás nem kielégítő színvonala több más területen is megmutatkozott. A gépiparban pl. annak ellenére, hogy a terv a termelőkapacitások csak egy részének kihasználását írta elő, a felesleges létszámok leépítéséhez csak későn és igen vontatottan kezdtek hozzá, ilyen módon az I. féléves terv kialakításában és a terv teljesítésében is sok helyen a vállalatok helyi érdekei érvényesültek. A fedezet nélküli beruházások sztornírozására vonatkozó rendelet ellenére egyes vállalatok ilyen termékekre vonatkozó rendeléseket adtak fel a gépipar felé. Végeredményben a gépiparban az I. félév végére olyan termelési és létszámszint alakult ki, amely mellett a II. félévre tervezett és felsőbb szervek által elhatározott létszámleépítés nem lesz végrehajtható.

Az ipar több területén, de különösen a könnyűiparban tapasztalható, hogy egyes vállalatok, elsősorban számukra nyereséges termékeket állítanak elő, ugyanakkor más, a belföldi ellátás vagy a kivitel szempontjából fontos, de kevésbé rentábilis termékekből a szükségletet nem elégítik ki. E visszásság megszüntetésére a minisztérium megfelelő intézkedéseket tett.

Mindezek azt mutatják, hogy további eredmények eléréséhez fokozott tervszerűségre, a gazdasági irányítómunka megjavítására van szükség, mert ellenkező esetben a tervek túlteljesítésében létrejövő többletek nem a népgazdaság szempontjából legelőnyösebb módon kerülnek felhasználásra, illetve egy részük, mivel nem felel meg a szükségleteknek, készletként halmozódik fel, és így az erőforrások egy részét befagyasztja.

2. Az 1957. évi mezőgazdasági terv előreláthatólag mintegy 4,8%-kal - ezen belül a növénytermelés 4,5%-kal, az állattenyésztés 5,2%-kal túlteljesül. A tervezettnél kedvezőbb teljesítés a vetésterületi és állatállomány alakulásából, a megnövekedett termelési kedvből, valamint a kedvezőbb időjárás hatásaként várható magasabb termésátlagokból adódik. Ezek a tényezők kedvezően hatnak az állattenyésztés 1957/1958. évi takarmányellátására, a külkereskedelemre, a parasztság jövedelmére.

A szántóterület az elmúlt évhez képest 11 000 kh-val csökkent, a bevetett terület

956