Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
44. 1957. október 17.
1957. október 17. MT ülések jegyzőkönyvei az előbbi hiányt pótolni nem lehetett, előzetesen úgy látszott, hogy a valóságban, a munkaerőmérleggel ellentétben az I. negyedévi felesleg lényegesen nagyobb lesz. Ezzel szemben a foglalkoztatottság helyzete, amint azt az előzőekben közölt táblázat is mutatja, lényegesen kedvezőbb volt, mert már az első negyedévben is viszonylag kevesen jelentkeztek a közvetítő irodáknál munkára. a) Az év elején a kormány elfogadta a munkanélküliek segélyezésének rendszerét. A segélyezés kezdetben magán viselte annak a bélyegét, hogy a rendszer kialakításakor nagyméretű munkanélküliségre számítottunk. Az időközben megmutatkozó lazaságok miatt a segélyfizetés feltételeit megszigorítottuk, amit az is indokolt, hogy a megváltozott helyzetben nem szükséges magas segélyösszegek kifizetése. Míg korábban havonta 18-20 millió Ft-ot fordítottunk a munkanélküliek segélyezésére, ma ennek az összegnek csak mintegy 30%-a kerül kifizetésre. Jelenleg általában csak a tényleg rászorulók részesülhetnek segélyben. b) A vállalatok fizikai munkás hiányának leküzdésére már a II. negyedévben szervezett munkaerő toborzás folyt. Az építővállalatok részére az épületkárok helyrehozásán végzett munkákra már az I. negyedévben is toboroztunk munkásokat. A n. negyedévben főként a szénbányászat részére folyt toborzás. Eddig mintegy 7000 főt kitevő toborzott közül több, mint 4500 fő került a bányákhoz. A mezőgazdaság munkaerő ellátása nem okozott olyan nehézségeket, mint az elmúlt években. A szerződtetésekkel segítséget nyújtottunk az állami gazdaságoknak, amelyek túlnyomó többsége telephelyének környékéről biztosítani tudta a szükséges munkaerőt. 20-25 eset fordult elő, amikor soron kívüli segítséget kellett nyújtani egy-egy gazdaságnak a szükséges munkaerő biztosításához. A munkaerőhelyzet ma már kiegyenlítettnek tekinthető, sőt inkább bizonyos munkaerőhiány jellemző. Hiány mutatkozik ipari segédmunkásokban, egyes építőipari és ipari szakmunkásokban. Az építőiparban várható több ezer fős leépítés előreláthatóan nem fog újabb problémákat okozni, sőt a meglévő hiányokat csökkentheti. c) Az év elején előre nem látott nehézségek közül egyedül az ifjúság elhelyezési problémája mutatkozott tartósnak. Júniusban az iskolavégzés időpontjában problémát okozott 2-3000 egyetemista, mintegy 7000 általános gimnáziumot végzett és kb. 25-30 000 általános iskolát végzett városi fiatal munkába állítása. Különösen a leányok munkába állítása volt problematikus. E kérdések megoldására a Gazdasági Bizottság jóváhagyása alapján közel 6000 fővel felemeltük az ipari tanuló létszámot és a keret rövid idő alatt megtelt. A végzett egyetemisták részére javaslatunk alapján a Gazdasági Bizottság 2600 úgynevezett ösztöndíjas gyakornoki állást hagyott jóvá. Az érettségizettek számára folyamatban van mintegy 1500 munkahelynek az egészségügy területén s mintegy 5000 munkahelynek a közlekedés területén való létesítése. Javaslatot dolgoztunk ki ezen felül az általános iskolát végzett leányok részére úgynevezett háztartási, háziipari iskolák létrehozására is. Az ifjúság munkába állításával kapcsolatos helyzet ma már a vártnál szintén lényegesen jobb, bár a leányifjúság elhelyezésénél még nehézségeink vannak. 928
