Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

43. 1957. október 3.

MT ülések jegyzőkönyvei

1957. október 3.

amikor az ipar csak néhány fajta cikket, kis választékban gyártott textíliát. Az újságírók rendkívül módon rákaptak erre a témára, és olyan hangulatot keltenek, mintha az állami iparra a burkolt árdrágítások volnának jellemzőek, holott megállapításuk szerint a könnyűipar termelésének mintegy 5%-ára áll csak az, hogy magasabb áron kerül forgalomba. Az ügyészi eljárással való fenyegetőzés az iparban megtorpanást idézett elő, a gyárakban az új cikkek ármegállapítása leállt, és ő maga sem tudja most már, tartania kell-e még magát az 1,8 milliárdra vonatkozó korábbi határozathoz, vagy megváltozott az ország gazdasági helyzete és ennek a többletbevételnek az elérése ma már nem indokolt. Kéri ebben a kérdésben a kormány határozott állásfoglalását. Maga részéről nem tartaná helyesnek, ha a minőségjavítás és a választékbővítés gazdasági kihatásait nem a vásárlók, hanem az állami költségvetés terhére kellene elszámolni.

Apró Antal elvtárs rámutatott arra, hogy veszélyes dolog volna az 1951—52-es választék szintjére visszamenni, de veszélyes volna az is, ha a minőségjavítás és választékbővítés költségeit az államra akarnánk ráhárítani. Véleménye szerint a Minisztertanács utalja ezt a kérdést a Gazdasági Bizottság elé, hogy ott alaposan vizsgálják felül részben a többletbevételre vonatkozó határozatot, részben azt, hogy ez milyen módon kerül végrehajtásra. Megjegyzi azonban, hogy a burkolt áremelések alatt a lakosság nem azt érti, amikor magasabb áron jobb minőséget vagy szélesebb választékot kap.

Antos István elvtárs véleménye szerint két dologban kell intézkedni: az egyik, hogyan kell a sajtónak ezzel a kérdéssel való helytelen foglalkozását leállítani, a másik dolog, hogy a legfőbb ügyész figyelmét fel kell hívni arra, hogy ezzel a kérdéssel úgy foglalkozzék, hogy ez ne jelentsen az állami munkában megtorpanást. Ne végezzenek visszamenőleges vizsgálatokat, de az illegális áremeléseket kísérjék figyelemmel, és azokat vizsgálják. Rámutatott arra, hogy a kereskedelemben az újságcikkek hatására félelem mutatkozik, és például a most importálásra kerülő vaníliára emiatt indokolatlanul alacsony árat akarnak megállapítani. Biszku Béla elvtárs felhívja a kormány figyelmét a sajtó munkájával kapcsolatban arra, hogy megállapításuk szerint a jelenleg megjelenő lapoknál 40 olyan újságíró működik, akik az ellenforradalom idején megjelent lapoknál fejtettek ki újságírói tevékenységet.

[Az] ellenforradalom szétverése után az ellenség nem hozott létre újabb országos szervezeteket és politikai vonala az, hogy ehelyett a lakosság körében elégedetlenség keltésére és állandó ellenzéki hangulat fenntartására törekszik. A sajtónak többek között az árkérdésekben írott cikkei is arra utalnak, hogy az ellenség említett vonalában halad, és ebben a kérdésben következetesen a Szabad Európa Rádió által felvetett kérdéseket tárgyalja.

889