Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

43. 1957. október 3.

MT ülések jegyzőkönyvei 1957. október 3. jogszabályok szerint ez bírói hatáskörbe tartozik, ne változtasson ezen a kor­mány. Egyéni véleménye az, hogy a haszonbérietek időtartama kérdésében a Földmű­velésügyi Minisztérium javaslatát kell elfogadni. Vita van abban a kérdésben is, hogy a haszonbérieteket pénz vagy természetbeni haszonbér ellenében adjuk-e. Véleménye szerint a haszonbérieteket egységesen természetbeni bér ellenében kell kiadni. Kiss Árpád elvtárs javasolja, hogy a rendelet kiadásával egyidejűleg szüntesse meg a kormány azokat a külön kedvezményeket, amelyeket 1953-ban a haszon­bérlők számára biztosított. Javaslatát azzal indokolja, hogy míg 1953-ban nagy volt az elhagyott földek kiterjedése, és a termelési kedv megindításához ilyen külön kedvezmények kiadása kellett, ma ez a helyzet nem áll fenn. Véleménye szerint a haszonbérleti díjakat az előterjesztésben megadottnál magasabban kel­lene megállapítani, úgy hogy azok az életben kialakult haszonbérektől legfeljebb csekély mértékben térjenek el. Dr. Nezvál Ferenc ellenzi a haszonbérieteknek határozatlan időre való kötését. Javasolja, hogy a 6. § szövegét6 a kormány módosítsa. Ha ugyanis a haszonbér- letek felbontása bíróság elé kerül, akkor nem helyes a rendeletben parancsolóan előírni a haszonbérietek felbontását, mert ez a bíróság számára nem ad mérlege­lési lehetőséget. Rónai Sándor elvtárs szerint a 6.§ intézkedései politikailag nagyon súlyos kiha- tásúak lehetnek. A rendelkezés lényege ugyanis az, hogy az egyénileg dolgozó kisparasztokkal kötött haszonbérleti szerződéseket a kormány felbontja. Ez pe­dig egy-egy községben igen rossz hatással járhat. Kovács Imre elvtárs ellenzi a haszonbérietek természetbeni díjmegállapítását, mert a haszonbérelt földek egy részét nem olyan terménnyel vetik be, amelyek­ben a haszonbért természetben fizetni lehet, ez esetben pedig a haszonbérlők piaci felvásárlása konkurenciát és árfelhajtást jelent az állami felvásárlással szemben. Egyetért a Mezőgazdasági Bizottságnak a meghatározott időre kötendő haszonbérietek kérdésében kialakított állásfoglalásával. Kisházi Ödön elvtárs rámutat arra, hogy a pedagógusok földjuttatása utolsó sor­ba került, holott érvényes jogszabály a pedagógus földek kiadását teszi lehetővé. Antos István elvtárs az 1. §. b) pontját7 javasolja módosítani úgy, hogy amennyi­ben a haszonbérietekre más értékesítési mód nincs, akkor kötelezze a földműve­lésügyi miniszter az állami gazdaságokat ezen területek megművelésére. Véle­ménye szerint a haszonbérietek felmondása a termelőszövetkezetek alakulása érdekében nem helyes tendencia. Rámutat arra, hogy az ellenforradalom után is 6 Az említett § 1 -4. bekezdése a haszonbérleti szerződések felbontási módjával foglalkozott. 7 Az 1. § 1/b. pont így szólt: „A földművelésügyi miniszter kötelezze a felügyelete alá tartozó állami gazdaságokat arra, hogy egyes tartalékföldeket átmenetileg kezelésbe vegyenek és azokon olyan növényeket termeljenek, amelyek a helyi természeti és talajadottságok figyelembevételével a talajerőt fenntartják, illetőleg javítják.” 879

Next

/
Oldalképek
Tartalom