Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
42. 1957. szeptember 19.
MT ülések jegyzőkönyvei 1957. szeptember 19. 3. Művelődésügyi Minisztérium Szigorúan titkos! Készült 60 példányban 003/36/1/1957. Határozati javaslat a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányhoz Országos Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanács létesítésére I. Magyarországon soha nem kapott még az ifjúság a társadalomtól annyi erkölcsi és anyagi támogatást, mint a legutóbbi évtizedben - mégis egyre nyugtalanítóbb jelenségek tapasztalhatók a gyermek- és ifjúságvédelem terén. A bűnüldöző szervek (rendőrség, ügyészség, bíróságok) egybehangzó véleménye - és statisztikája - szerint a fiatalkorúak bűnözése és erkölcsi züllése tekintetében a helyzet évről-évre romlik. Az ellenforradalmi terrorcselekmények elkövetői - a fosztogatók, valamint a disszidálok között igen nagy számmal szerepelnek fiatalkorúak. Figyelemreméltó, hogy a fegyverrejtegetés miatt vád alá helyezett fiatalkorúak- nak 59,7%-a 16 éven aluli volt 1957. első negyedében. Figyelemreméltó az is, hogy évről-évre növekszik az erkölcsileg veszélyeztetett gyermekek intézeti elhelyezésének igénye. Az elmúlt években több ezer ilyen gyermek felvételét kellett férőhely hiányában elutasítani. Az említett nyugtalanító jelenségek hátterében társadalmunk bizonyos ellentmondásai húzódnak meg. Az új erkölcs lassú térhódítása, ennek következtében az erkölcsi lazulás, különösen a nemi erkölcs és a társadalmi tulajdon védelmének területén. A házasélet gyakori bomlása, iszákosság, a nehéz lakás- és iskolaviszonyok. Szólni kell arról is, hogy a dolgozók széles rétegében nem él eléggé a felelősség saját gyermekük neveléséért, nem eléggé nevelik gyermekeiket a munka, különösen a fizikai munka becsületére, iskoláinkban még nem eléggé alakultak ki a szocialista pedagógia gyakorlati módszerei, nehézséget okoz a pedagógusok tekintélyes részében élő világnézeti kettősség is. Nincs megoldva a 14—18 éves gyermekek foglalkoztatottsága sem. Külön meg kell említeni az elmúlt évek hibás vezetése következtében a gyermekvédelem elhanyagoltságát, a gyermekotthonok nem kielégítő számát, a gyermekvédelmi, gondozói, tanácsadói hálózatnak szinte teljes leszűkítését, valamint a gyermekvédelem szervezeti széttagoltságát. A gyermek- és ifjúságvédelem ügyének elmélyült tanulmányozása szinte egyértelműen arra a felismerésre juttatta - a problémát legkülönbözőbb szemszögből megközelítő szakembereket -, hogy a hibák egyik forrása a bonyolult, szerteágazó feladatkör koordináltságának és egységes elvi irányításának hiánya is. 867
