Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

42. 1957. szeptember 19.

MT ülések jegyzőkönyvei

1957. szeptember 19.

bály-tervezetek nemcsak, hogy nem igénylik államtitokként történő minősítésüket, hanem megfelelő előkészítésük egyenesen a nyilvánosság széles köre elé bocsátásukat, sokoldalú megvitatásukat, a sajtóban való ismertetésüket, a szakemberek és a lakosság részéről bírálatban való részesítésüket teszi szükségessé. Ezeknek a tervezeteknek a sorába tartozik pl. a polgári törvénykönyv, a büntető törvénykönyv, a sajtótörvény, a szövetkezeti törvény tervezete. Nem lehet kétséges, hogy ezekre és az előbb említett tervezetekre nézve a titkosság szabályainak alkalmazása nem megokolt és nem célszerű. Annál kevésbé, mert a titkos ügykezelésnek szigorúan kötött szabályai az előkészítés munkálatait nagy fokban nehezítik és hátráltatják.

3. Vannak természetesen olyan előterjesztések és tervezetek, amelyek tekintetében komoly érdekek fűződnek ahhoz, hogy közzétételükig tartalmuk államtitokként kezeltessenek. Ezeknek a körét azonban általánosító meghatározással megvonni nem lehet. Ezért célszerűnek az mutatkozik, ha a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány határozata feljogosítja a minisztereket, a miniszterhelyetteseket és a minisztériumi főosztályvezetőket az egyes előterjesztéseknek és tervezeteknek titkossá minősítésére, illetőleg - ha ez nem szükséges - ennek mellőzésére. Ez a felhatalmazás egyáltalában nem jelentené azt, mintha az előterjesztések és tervezetek most már minden korlátozás nélkül kerülhetnének a nyilvánosság elé. Ebben a vonatkozásban ugyanis megfelelő védelmet nyújtanak a büntető törvénynek a hivatali titokra vonatkozó rendelkezései. Hivatali titok - a BHÖ 108. pontja szerint bármely olyan adat, tény, irat vagy tárgy, amelyet akár jogszabály, akár hivatalos rendelkezés (gyakorlat) hivatali titoknak nyilvánított, vagy amelynek illetéktelen személynek tudomására jutása az államigazgatás rendjét vagy zavartalan működését sérti, vagy veszélyezteti. Jogszabály védi az állami vállalatra, illetőleg más állami gazdálkodó szervre vagy működésére vonatkozó adatok és iratok titkosságát is. A hivatali titok megszegését öt évig terjedhető börtönnel kell büntetni. A hivatali titkot tartalmazó iratok kezelésére azonban az államtitkot tartalmazó iratok kezelésére vonatkozó korlátozó szabályok nem nyernek érvényesülést.

4. A minisztériumok előterjesztéseik és jogszabálytervezeteik zömét az Igazságügy-minisztériumhoz küldik át abból a célból, hogy ez a tervezetek jogi helyessége tekintetében felülvizsgálatot végezzen. Előfordulhat, hogy a társminisztérium államtitokká minősíti az államtitok fogalma alá nem vonható adatokat tartalmazó előterjesztését. Ha ez a minősítés kötné az Igazságügy-minisztériumot, az ügykezelési hátrányok továbbra is fennmaradnának. Ennek megfelelően azt az előterjesztést teszem, hatalmazza fel a kormány az igazságügy-minisztert, a igazságügy-miniszterhelyetteseket és az Igazságügy-minisztérium törvényelőkészítő főosztályának vezetőjét arra, hogy - indokolt esetekben - az áttett előterjesztések és tervezetek „szigorúan titkos” minősítését megváltoztathassák és az iratoknak államtitokként való kezelését mellőzhessék.

863