Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
40. 1957. augusztus 31. (rendkívüli ülés)
MT ülések jegyzőkönyvei 1957. augusztus 31. a müncheni és más kémközpontokból beküldött illegális rádióadókkal, azoktól jelentéseket, üzeneteket vett fel, utasításokat adott és továbbított. Ugyanezekben a napokban az amerikai követség úgy látta, hogy már nem kell betartania a magyar kormánnyal kötött megállapodásait, a követség épületében két illegális adóállomást rendezett be, amelyek útján jelentéseket küldött, üzeneteket vett fel, és továbbított. Az ellenforradalmi törekvéseket Nagy Imre maga is támogatta. Intézkedéseivel sorozatosan megsértette a magyar alkotmányt, az Országgyűlés, illetve az Elnöki Tanács hozzájárulása nélkül önkényesen intézkedett. Semmibe vette az Ország- gyűlés által elfogadott és megerősített törvényeket, így az 1955. évi III. számú törvényben megerősített varsói szerződést. Ellentétben a magyar békeszerződés 4. cikkével, eltűrte az olyan fasiszta jellegű szervezetek létesítését az ország területén, amelyek az Egyesült Nemzetek tagállamaival szemben ellenséges, a szomszédos országokkal szemben területi igényekkel fellépő propagandát fejtettek ki. Ezzel veszélyeztette Kelet-Európa és végső fokon a világ békéjét. Nagy Imre minden törvényes rendelkezés nélkül szabadon bocsájtotta az összes politikai foglyokat, zömükben jogerősen elítélteket, akik között sok fasiszta, háborús bűnös és idegen hatalmak szolgálatába szegődött kém volt. Kiadott egy nyilatkozatot arról, hogy a Mindszenty József ellen emelt vádak alaptalanok voltak, s Mindszentyt minden jogába visszaállította. Ezt a nyilatkozatot a törvényes ítélet minden felülvizsgálata nélkül adta ki. A jogerős ítélet semmissé nyilvánításával az illetékes igazságügyi szerv funkcióját sajátította ki. Nagy Imre nem biztosította Magyarország népének fizikai védelmét, élet és vagyonbiztonságát a fehér terroristák és bűnözők garázdálkodásaival szemben. Tűrte és támogatta a tömeges lincseléseket, s emberek ezreinek törvénytelen börtönbe vetését. Nagy Imre tehát megszegte hivatali esküjét. Mindezekért a Nagy Imre-kormány hivatali esküjükhöz és az alkotmányhoz hű tagjai: Kádár János, Apró Antal, Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Kossá István, Horváth Imre a törvényes és alkotmányos rend helyreállítása érdekében javaslatot tettek az Elnöki Tanácsnak a Nagy Imre-kormány felmentésére és Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítására. Az Elnöki Tanács alkotmányosan megválasztott elnöke: Dobi István és titkára: Kristóf István - akik ma is funkcióban vannak - Rónai Sándorral, az Országgyűlés elnökével együtt összehívták az Elnöki Tanács ülését. Az Elnöki Tanács Nagy Imrét esküszegőnek minősítette, alkotmánysértő tevékenységét megállapította, és hivatalából elmozdította. Egyidejűleg kinevezte a forradalmi Munkás-Paraszt kormány tagjait, akik letették hivatali esküjüket. Az ellenforradalmárok és az imperialista nagyhatalmak szervezett támadása a magyar kormányt és az államhatalmi szerveket váratlanul érte. Az október 23-i tüntetés idején, e tüntetések békés lefolyása érdekében, a kormány az utcákról még a szokásos rendőrőrszemeket is visszavonta, a középületekben a békés körülményeknek megfelelő biztonsági őrségen kívül más fegyveres erő nem volt. 827
