Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

40. 1957. augusztus 31. (rendkívüli ülés)

létrehozott szervek. Rá kellene mutatni, hogy kik lettek volna az új önkormányzati szervek vezetői.

Kádár János elvtárs:

Az anyag némi átdolgozással jó lesz. A Politikai Bizottságban már megvitattuk, és ami kifogás az anyaggal kapcsolatban most felvetődött, azok tulajdonképpen a Politikai Bizottság előtt is elhangzottak, de az átdolgozásnál ezeket nem vették kellően figyelembe. Ezért most jobban ki kell az anyagot dolgozni.

A nyilatkozatnak az ENSZ-szel szemben tiszteletteljes hangúnak kell lennie, és valahol azt is meg lehet majd mondani, hogy bennünket elkeserít az, hogy különböző magasztos célokra létrehozott szervezeteket, mint pl. az ENSZ-t, ilyen célokra használnak fel. Mi nem az ENSZ-szel hadakozunk ezzel a nyilatkozattal. Okfejtésünk célja az, hogy az ENSZ eljárásának jogtalanságát és a mi eljárásunk jogosságát bizonyítsuk be. Ezért a nyilatkozat stílusa ne agitatív, hanem diplomáciai stílus legyen. Arra kell törekedni, hogy a diplomáciai-jogi fogalmazás mellett is, az anyag nyelvezete olyan legyen, hogy azt az egyszerű ember is értse. Szocializmusról, népi demokráciáról az első bekezdésben ne beszéljünk, hanem azt bizonyítsuk, hogy az ellenforradalmi támadás a Magyar Népköztársaság törvényes rendje ellen irányult. Itt a törvényesség kérdése a döntő.

Az első részben azt kell bizonyítani, hogy egy fennálló független állam, a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjének megdöntése, illetve arra irányuló kísérlet kezdődött. Ezt azzal tudjuk bizonyítani, hogy fegyverrel támadtak közintézményekre, a rádióra, a katonai raktárakra, a vasútra, a telefonközpontra és magára a Parlamentre is, az Országgyűlés és a kormány székhelyére. Ennek további része, amire esetleg később vissza kell térni, hogy lehetséges volt-e mindezt spontán megmozdulással végrehajtani. Meg kell mutatni valahol, esetleg az objektumokat is megnevezve, hogy a Magyar Kormány székhelye körül 27 km-es körben, egyidőben 8 helyen szervezett fegyveres csoportok támadták meg a különböző intézményeket. Egységes katonai terv alapján történt mindez. Ezt esetleg mindjárt itt meg lehet mondani. Hasonló módon, minden törvényt felrúgva, megtámadtak börtönöket és fegyveres erőszakkal kiszabadították a rablókat. Meg kell mondani, hogy mennyit és milyen bűnökért elítélteket. Ezeket fegyverrel látták el és bekapcsolták őket további támadó műveleteikbe. Ezután a különböző fegyveres csoportok fellépései során megállapíthatóan és kivizsgáltan 274 magyar állampolgárt meggyilkoltak. Ez a szám csak a kivizsgált és megállapított esetek száma, mert az eltűntek tömegében még több, az ellenforradalmárok által meggyilkolt személy lehet. Erre vonatkozó ténymegállapítás folyamatban van. Ez is olyan, amit nem tűrhetett a magyar kormány. A következő cselekménysorozat a rablások, gyújtogatások és fosztogatások - ezek megnevezését nem lehet elkerülni -, én amellett vagyok, hogy konkrétan adjunk példákat a rablásokról, fosztogatásokról és gyújtogatásokról, közben megemlítve a Corvin áruházat, a Ferencvárosi Pályaudvart, a Royal Szállót stb.

1957. augusztus 31. MT ülések jegyzőkönyvei

812