Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
40. 1957. augusztus 31. (rendkívüli ülés)
MT ülések jegyzőkönyvei 1957. augusztus 31. Dögéi Imre elvtárs: Javaslom, hogy a nyilatkozat több konkrétumot tartalmazzon, például arról, hogy kik vettek részt és milyen célkitűzéssel az ellenforradalmi eseményekben. Fel lehet vetni, hogy volt gyárosokat, tőkéseket, földbirtokosokat az ellenforradalmárok még véletlenül sem gyilkoltak meg. A megtámadott, megkínzott és meggyilkolt emberek mind a dolgozók közül kerültek ki. A nyilatkozat szövege túl száraz a széles tömegek számára, lehet, hogy jogilag és egyéb szempontból az anyag jó, de ezen túl kell menni, és olyanná kell tenni, hogy a széles tömegek is megértsék. Az albumot érdemes volna a szövetkezeti világszervezet haladó gondolkodású tagjai számára is megküldeni. Kossá István elvtárs: Észrevételem hasonló Dögéi Imre elvtárséhoz. Az egész anyag lényegében az eddig ismert megállapításaink általános összefoglalása. Túl általános, több konkrétumot kellene tartalmaznia. Egyedül sikerültnek azt a részt lehet nevezni, ami a forradalmi kormány létrejöttét és kialakulását tárgyalja. Ehhez hasonlóan kellett volna a többi részt is tárgyalni. Ki kellett volna mutatni, hogy mennyi és milyen párt jelentkezett, és ezeknek mi volt a programja. Rá kell mutatni, hogy ezek között több nyilaskeresztes párt is volt. Nem foglalkozik a jelentés az események antiszemita jellegével, holott ki lehet ezt emelni. Pápán például kiverték az összes zsidókat, és nem véletlen, hogy elsősorban a zsidók menekültek el az országból, mert féltek a pogromoktól. Ezeket jobban kell hangoztatni. Az anyag hiányossága, hogy döntő állításaink konkrét bizonyítása nincs benne. Meggondolandó volna az is, hogy túl sokat beszélünk „tőkés” rendszerről, holott nem a tőkés rendszer visz- szaállításáról, mint ellenforradalmi célkitűzésről kell beszélni, hanem arról, hogy a fasiszta-tőkés rend visszaállítása volt napirenden. Az 1. oldalon az anyag „őszi események”-ről beszél. Meg kell mondani, hogy ellenforradalomról volt szó, és nem kell sem itt, sem másutt körülírni ezt. A 2. oldalon a gyárosok stb. „maroknyi csoportjáról” beszél az anyag. Nem lehet maroknyi csoportról beszélni, mert ezek száma is kitesz néhány ezret. Kádár János elvtárs: Készítettek ezzel kapcsolatban egy összeállítást, ami kimutatja, hogy több, mint 200 000 olyan család van Magyarországon, akit a mi rendszerünk valamilyen kiváltságtól megfosztott. Nem helyes tehát maroknyi csoportról beszélni. Nagy Józsefné elvtársnő: A 8. oldalon a második bekezdésben arról van szó, hogy az imperialista követségek beosztottjai cigarettát és csokoládét osztogattak. Úgy néz ki, hogy azért döntötték volna le a Sztálin-szobrot, mert csokoládét kaptak. Ez így nem helyes, maradjon ki az anyagból. Feltétlenül írjuk be az anyagba azt, hogy milyen kárt okozott az ellenforradalom Magyarországon. Az eddigi számítások szerint az okozott károk összege 20 milliárd forint. Erről az anyagban beszélni kell. Az anyag tényekkel való kiegészítése érdekében rendelkezésre állnak a Belügyminisztériumnál, hogy a harcok milyen gócpontokon folytak. A gócpontokat 805
