Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
39. 1957. augusztus 29.
MT ülések jegyzőkönyvei 1957. augusztus 29. végrehajtás esetén azonban - a gyakorlati tapasztalatok szerint - gyakran arra vezetett, hogy az adós munkahelyet változtatott vagy egyéb módon vonta ki magát kötelezettségének teljesítése alól. 2. Bár a Vht. valamennyi hiányosságát kiküszöbölő, átfogó jogszabály (novella) előkészítése hosszabb időt igényel, az 1. pontban említett legfőbb hiányosságok megszüntetése olyan feladat, amelyet - az egyéb végrehajtási kérdésektől függetlenül - haladéktalanul meg kell oldani, mert csakis így nyílik mód a végrehajtók jelenlegi nagy munkaterhének rövid időn belüli jelentős csökkentésére és így a különféle követelések behajtásának meggyorsítására. Ezért az Igazságügyminisztérium elkészítette „a közvetlen bírósági (közjegyzői) letiltásról és a tartásdíjak behajtásának egyszerűsítéséről” szóló jogszabály tervezetét, mégpedig törvényerejű rendeletként, minthogy a bírósági végrehajtási eljárás kérdései ugyancsak törvényerejű rendeletben vannak szabályozva. A tvr. javaslat szerint, ha a végrehajtást kérő kijelenti, hogy követelését kizárólag az adós munkabéréből (egyéb időszakonként visszatérő járandóságából) kívánja kielégíteni, maga a bíróság, illetőleg a közjegyző - anélkül, hogy az ügyet a végrehajtóhoz juttatná el - letiltó végzést hoz, és azt megküldi az adós munkáltatójának. A letiltó végzésben a bíróság a munkáltatót arra hívja fel, hogy a behajtandó összeget az adós munkabéréből vonja le és fizesse ki a végrehajtást kérőnek. Ha tehát a követelést a bíróság (az egyeztető bizottság, a döntőbizottság stb.) már jogerősen megítélte, a letiltást a munkáltató köteles haladéktalanul foganatosítani, a végrehajtást kérő, illetőleg az adós fellebbezése esetén azonban a bíróság - ha azt indokoltnak tartja - a letiltott összeg levonását és kifizetését felfüggesztheti. Lényegében hasonló az eljárás akkor is, ha nem a bíróság ítéletében (a jogvitákat eldöntő egyéb szerv határozatában) jogerősen megállapított követelés közvetlen letiltásáról van szó, hanem a követelés közjegyzői okiraton, egyes meghatározott állami szervek kötelezvényén vagy hátraléki kimutatásán alapul, és ennek alapján tiltja le a közjegyző az adós munkabérét. Ilyenkor azonban a behajtandó ösz- szeget csak a letiltó végzés jogerőre emelkedése után lehet kiutalni a végrehajtást kérő részére. A javaslat egyszerűsíti a tartásdíjak behajtását is. Korábbi jogszabályaink szerint csak a gyermektartásdíjak munkabérből való behajtásánál volt lehetőség arra, hogy a bíróság a gyermektartásdíjat megállapító határozatában saját maga azonnal, közvetlenül felhívja a kötelezett személy munkáltatóját a tartásdíj levonására és a jogosult részére való kifizetésére. A javaslat ezt a kedvezményt az egyéb tartásdíjakra (szülőtartás, házastársi tartás) és az eltartásra szolgáló jára- dékszerü szolgáltatásokra (baleseti járadék stb.) is kiterjeszti. E felhívást a bíróság csak akkor mellőzheti, ha azt a jogosult kifejezetten kérte. 3. A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes kifejtését a törvényerejű rendelet javaslatának - a jelen előterjesztéshez csatolt - indokolása (II. Részletes indokolás) tartalmazza. 801
