Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

39. 1957. augusztus 29.

MT ülések jegyzőkönyvei

1957. augusztus 29.

megfelelően el tudja raktározni és romlás veszélye nélkül tárolni a terven felül állami kézbe jutott terménymennyiségeket.1’

2. Tvr. tervezet a közvetlen bírósági (közjegyzői) letiltásról és a tartásdíjak behajtásának egyszerűsítéséről6 7

Előadó: dr. Nezvál Ferenc elvtárs Meghívott: dr. Tímár István elvtárs

A kormány az előterjesztést elfogadta.8 9 10

3. Bíráknak a Legfelsőbb Bírósághoz való ideiglenes berendeléséről"

Előadó: dr. Nezvál Ferenc elvtárs Meghívott: dr. Tímár István elvtárs

A vitában részt vettek: dr. Doleschall Frigyes elvtárs,1" Kossá István elvtárs, dr. Nezvál Ferenc elvtárs, dr. Szénási Géza elvtárs

Kossá István elvtárs ellenezte a tvr-tervezet 3. §-ában foglaltakat, mert a berendelt bírók illetményét nem külön jogszabállyal, hanem a helyettesítésre megállapított bérezési rendszerben kell megoldani.

6 Lásd a kormány 3390/1957. sz. bizalmas határozatát az ülés jegyzőkönyve mellett.

7 Az előterjesztést lásd a Mellékletben.

8 Lásd az 1957. évi 56. sz. tvr-t a Magyar Közlöny 1957. szeptember 15. 102. számában.

9 A Legfelsőbb Bíróságnál az 1957. évi II. negyedétől kezdve az elintézésre váró büntető és polgári ügyek száma jelentősen megnövekedett. Az előterjesztés szerint ennek oka egyrészt az volt, hogy a forradalmi események következtében a Legfelsőbb Bíróság az ítélkező munkáját több mint három hónapon keresztül nem tudta folytatni, másrészt a megyei (fővárosi) bíróságoknál első fokon tárgyalt büntető ügyek száma - főleg az „ellenforradalmi jellegű bűncselekmények” következtében - a korábbi számhoz képest két-háromszorosra emelkedett. Az előterjesztők a Legfelsőbb Bíróságon átmenetileg felgyülemlett ügyhátralék megszüntetése, a kellő időben történő ítélkezés és az ügyintézés folyamatosságának biztosítása érdekében azt tartották volna a legcélszerűbb megoldásnak, ha a megyei (fővárosi) bíróságokról, illetőleg a járásbíróságokról (városi, kerületi bíróságokról) ideiglenesen bírákat rendelhettek volna be a Legfelsőbb Bírósághoz. Erre azonban az adott pillanatban nem volt jogszabályi lehetőség, ezért volt szükség az előterjesztett jogszabály- tervezet elfogadására, amely a kérdést - tekintettel arra, hogy az 1954. II. tv. rendelkezéseinek kiegészítéséről volt szó - törvényerejű rendeletben szabályozta volna. A tvr. javaslat szerint az igazságügy-miniszter - a Legfelsőbb Bíróság elnökével egyetértésben és a bíró hozzájárulásával - bármely bírót a Legfelsőbb Bírósághoz rendelhetett volna be. A berendelés ideiglenes jellegű, meghatározott időre szóló és meghatározott időre meg is hosszabbítható lett volna. A berendelt bíró a Legfelsőbb Bíróság bírójával azonos jogkörben járhatott volna el, és berendelési díjban részesült volna. Az elképzelések szerint 15 bírónak mintegy hat hónapi időtartamra történő berendeléséről lett volna szó.

10 Hozzászólásának tartalmát a jegyzőkönyv nem rögzítette.

789