Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
7. 1956. november 27.
1956. november 27. MT ülések jegyzőkönyvei nincs, és erről tegyen jelentést a kormánynak; 4. Minden gazdasági és pénzügyi természetű ügyet előzetesen tárgyaljon meg a Gazdasági Bizottság és megfelelő előkészítés után kerüljön a kormány elé; 5. Minden gazdasági és pénzügyi természetű ügyben a sajtó és a rádió részére csak a Gazdasági Bizottságon keresztül lehet nyilatkozatot, illetve közleményt leadni. Budapest, 1956. november 26. Rónai Sándor kereskedelmi miniszter Minisztertanács Titkársága 3. a) Feljegyzés Marosán elvtárs részére Tárgy: A házingatlanok állami tulajdonba vételével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló törvényerejű rendelettervezet A fenti tárgyú törvényerejű rendelettervezetet a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium beterjesztette. E rendelettervezet benyújtása már huzamosabb idő óta napirenden szerepelt, azonban a forradalmi események miatt ez ideig benyújtásra nem került. A rendelettervezet lényegében azokat a hibákat és törvénytelenségeket kívánja orvosolni, amelyet 1952. évben a házak államosítása során elkövettek. A VKGM által benyújtott tervezettel szemben a Titkárság javasolta annak kimondását, hogy az állami szervek kezelésében álló egyes ingatlanokra abban az esetben, hogy ha a vállalatok, intézmények szociális célokra használják az épületeket, a mentesítés ne vonatkozzék. E javaslatnak megfelelően készült is el a tervezet. Ezzel a megoldással azonban Nezvál elvtárs nem ért egyet és szerinte minden házat vissza kell adni, függetlenül attól, hogy milyen célt szolgál jelenleg. Álláspontja szerint abban az esetben, hogy ha pl. egyes üzemeknek szükségük van továbbra is az épületekre, vegyék meg a tulajdonostól ezeket az ingatlanokat. A fentiekkel a Titkárság nem ért egyet, mivel jelenleg nem látja helyesnek azt, hogy a vállalatok lehetőségeit - éppen a munkástanácsokra tekintettel - csökkentsük. A pénzbeli kártalanítás kimondását sem látjuk helyesnek, mivel az ország pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé most újabb nagy összegű kártalanítás kifizetését. A kártalanítás egyedüli módja csak a csereingatlan lehet, erre viszont - éppen azért, mivel a kis házakat visszaadjuk - nagy lehetőség nincs. 78
