Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

34. 1957. július 25.

MT ülések jegyzőkönyvei

1957. július 25.

előzetes informálásunk nélkül - adta ki a Külügyminisztérium Ausztriával kapcsolatos első nyilatkozatát. Ebben és az ezt követő nyilatkozatokban néhány gazdasági kérdés felvetése nem helyes és nem indokolt módon történt. A Külkereskedelmi Minisztériumnak természetesen alá kell rendelnie a munkáját a külföldet érintő külügyi vagy belügyi akcióknak, a koordinálás hiánya azonban feltétlenül károsan hat vissza a magyar érdekekre. így például az osztrák vegyes bizottsági tárgyalások igen kellemetlen légkörben, teljesen eredménytelenek voltak. A korábban elképzelhetőnek tartott kedvezmények közül Ausztria egyet sem adott meg: az összes hitellehetőségeket visszavonták. így megakadt a hengereltáru, papír és bányafa behozatalunk.

Ugyanez a tendencia változás érvényesült jóformán minden nyugati országban, úgyhogy központi irányításról lehetett beszélni. A hitelmegvonások mellett a gazdasági nyomás más eszközeit is alkalmazták. (Beviteli, kiviteli engedélyek megtagadása, vízumok elutasítása, a műtrágya gyártáshoz szükséges kompresz- szor Magyarországra történő exportjának megtiltása stb.)

Nyilvánvaló, hogy a tendencia változást a külügyi akciókkal való egybeesés csak részlegesen magyarázza. Röviden néhány más összefüggésre is utalnunk kell. Ilyenek:

a) A magyarországi konszolidáció nem várt ütemű kibontakozása egyes tőkés országokban olyan törekvéseket váltott ki, hogy külkereskedelmi kapcsolatokban diszkriminatív intézkedések révén akadályozzák gazdasági fejlődésünket.

b) A szuezi válság, az észak-afrikai francia terror, az angliai sztrájkmozgalom, a nyugati konjunktúra tendencia változása, Franciaország pénzügyi nehézségei általában kiélezték a nyugati gazdasági és pénzügyi helyzetet. A tőkés országok fokozatosan USA segítségre szorultak és szem előtt tartva fokozódó gazdasági függőségüket az USA-tól, el akarták kerülni, hogy Magyarországnak bármilyen formában gazdasági könnyítéseket nyújtsanak.

c) Nem tett jó szolgálatot az a sajtónyilvánosság sem, melyet a Szovjetunió és Kína deviza kölcsönei megfelelő kommentár nélkül kaptak.

d) Egyes nyugati országokban - így Ausztriában is - az ottani dollárhiányra való tekintettel az a tendencia is érvényesült, hogy ne adjanak semmiféle könnyítést Magyarországnak, mert így arra kényszerítik, hogy a Szovjetuniótól kapott dollárokkal fizesse ki a puhább devizákban fennálló adósságait, illetőleg dollárért vásároljon ahelyett, hogy a magyar áruk exportját használná fel.

A harmadik szakaszban - május-június hónap - ismét bizonyos javulás érezhető a gazdasági kapcsolatokban. Ennek jellemzői:

Nyugat-Németország július közepére kezdeményezett kereskedelmi tárgyalásokat, Anglia változatlanul meghosszabbította a lejáró kereskedelmi egyezményt, noha eredetileg számunkra hátrányos módosításokat kívánt végrehajtani. Franciaországgal szeptember hó közepére állapodtunk meg kereskedelmi tárgyalásokban. Svédország hivatalosan közölte az egyezmény meghosszabbítását, stb.

687