Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
32. 1957. július 11.
törvényes eljárás megtartását és egyben a kisiparosok zavartalan működését biztosítja. (3. §) b) Előfordulhat azonban, hogy az iparjogosítványok kiadását közérdekből korlátozni kell. A tervezet szerint a könnyűipari miniszter felhatalmazást kapna arra, hogy a képesítéshez kötött iparok körét szűkítse, és az iparjogosítványok kiadását egyes szakmákban időbelileg és területileg korlátozza. Ez a korlátozás azonban nem jogbizonytalanságot szülő belső utasítások alapján, hanem miniszteri rendeletek útján történnék. (5. §) A miniszteri rendelet intézkedhetik úgy is, hogy az iparjogosítványt csak a magasabb fokú (megyei, megyei jogú városi, fővárosi) tanács előzetes engedélye alapján lehet kiadni. Rendkívül indokolt esetben pedig egyes iparjogosítványok kiadását a miniszter előzetes engedélyéhez is lehetne kötni. Az előzetes engedélyezési eljárás intézményes bevezetése a kisiparnál még kevésbé lenne indokolt, mint a magánkereskedésnél. Emellett a képesítéshez kötött iparokban fennáll a mestervizsga követelménye, amely eleve zárt határok közé szorítja az iparűzésre számba jövők körét. Az előzetes engedélyezési eljárás a minisztériumokban olyan bürokráciát okozna, amelyet a csökkentett apparátus nem képes elviselni. Végül csorbítaná a tanácsok hatáskörét. Az sem lenne helyes, hogy az iparhatóságok előadói saját hatáskörükben mérlegelnék, hogy célszerű-e az iparjogosítványt kiadni. Ez az előbbi - legmesszebbmenő centralizálást jelentő - állásponttal szemben a legmesszebbmenő, sok tekintetben irányítás nélküli decentralizálást jelentené. Ez azért sem helyes, mert az eddigi gyakorlat szerint a járási előadók - sok esetben még a megyei tanácsok, sőt az országos szervek sem - nem képesek az országos anyaghelyzet várható alakulását áttekinteni. Elkerülhetetlen volna tehát, hogy munkájukat utasítások egész sorával irányítsák. Ezek nélkül pedig személyi alapon ellenőrizhetetlenül válogatva adnák ki az iparjogosítványokat. Ez korrupcióra csábít, és még a legbecsületesebb eljárás esetén is állandó gyanúsítás, rágalmazás tárgyaként szolgáltatná ki a járási (kerületi) tanácsok előadóit. B. Mestervizsga A kisiparosok régi kívánságának megfelelően és a lakosság megfelelő ellátása érdekében is a képesítéshez kötött iparokban iparjogosítványt csak mestervizsga letétele után lehet majd kiadni. A tervezet szerint a könnyűipari miniszter a mestervizsgával kapcsolatos intézkedéseket az érdekelt miniszterekkel egyetértésben adja ki (4. § (3) bek.). Az ellenforradalmi események, 1956. október 23. óta kiadott iparigazolványok alapján képesítéshez kötött ipart folytató kisiparosokra indokolt volna kimondani, hogy a mestervizsgát az e jogszabály hatálybalépését követő 3 éven belül utólag tegyék le, ellenkező esetben iparigazolványuk hatályát veszti. Az ettől az időponttól kiadott iparjogosítványokat felül kell vizsgálni, mert előfordult, hogy helytelenül adtak ki iparjogosítványokat. 1957. július 11. MT ülések jegyzőkönyvei 626
