Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
30. 1957. június 20.
MT ülések jegyzőkönyvei 1957. június 20. 3. A vadászatról és vadgazdálkodásról14 Előadó: Dögéi Imre elvtárs Meghívottak: Magyari András elvtárs, Keresztesi Béla elvtárs, dr. Balassa Gyula elvtárs, Kovács Tibor elvtárs A vitában részt vettek: Rónai Sándor elvtárs, dr. Balassa Gyula elvtárs, dr. Szénási Géza elvtárs, Kisházi Ödön elvtárs, Ajtai Miklós elvtárs, dr. Doleschall Frigyes elvtárs, Antos István elvtárs, Tausz János elvtárs, [Szigeti József], Dögéi Imre elvtárs, Révész Géza elvtárs, Somogyi Miklós elvtárs, Marosán György elvtárs, [Münnich Ferenc], Magyari András elvtárs, Keresztesi Béla elvtárs15 Rónai Sándor elvtárs az Országgyűlés ügyrendjére hivatkozással javasolta, hogy ha csak különös sürgősség nem indokolja, a kormány az előterjesztett törvényerejű rendelettervezetet utalja az Országgyűlés elé, hogy erről a nagyjelentőségű kérdésről törvény szülessék. Dr. Balassa Gyula elvtárs kérte a kormányt, hogy az előterjesztést ne utalja az Országgyűlés elé, mert a 10 évvel ezelőtt kötött vadászati szerződések most járnak le, és az új szerződések megkötéséhez az előterjesztett jogszabály szükséges. így tehát annak az őszi Országgyűlés elé utalása jelentős hátrányt eredményezne. Javasolta továbbá az előterjesztés 4. § (2) bekezdésének olyan módosítását, hogy a földművelésügyi miniszter hatáskörébe csupán az apró vadak tartozzanak, míg a nagy vadak tekintetében a vadászati jog hasznosításának és gyakorlásának szabályozása maradjon az Országos Erdészeti Főigazgató hatáskörében.16 Dr. Szénási Géza elvtárs javasolta, hogy a hasznos és kártékony vadak felsorolása ne kerüljön a törvényerejű rendeletbe,17 mert ez változik, és ezt a végrehajtási utasítás sorolja fel. 14 A vadászatról 1883-ban született törvényt, amelynek egyes rendelkezései még az előterjesztés benyújtásának időpontjában is hatályban voltak. Az 1883: XX. törvényt a 4.640/1945. (VII. 14.) ME sz. rendelettel és több más jogszabállyal is módosították, de időközben a kiegészítő rendelkezések jelentős része is elavult. Az előterjesztők olyan jogszabály megalkotására törekedtek, amely gondoskodik a mező- és erdőgazdaság, valamint a vadgazdálkodás összhangjáról, a vadállomány védelméről, fejlesztéséről és a népgazdaság ehhez fűződő érdekeinek biztosításáról. 15 Magyari András és Keresztesi Béla hozzászólását a jegyzőkönyv nem rögzítette. 16 Az említett bekezdés ezzel kapcsolatban így fogalmazott: „A vadászati jog hasznosításának és a vadászati jog gyakorlásának szabályozása a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Az állami kezelésben tartott vadászterületek tekintetében a vadászati jog hasznosítását és a vadászati jog gyakorlását a földművelésügyi miniszter a területen vadgazdálkodást folytató szerv felett felügyeletet gyakorló miniszterrel (főhatóság vezetőjével, továbbiakban: miniszter) egyetértésben szabályozza.” 17 A kártékony vadak felsorolását a tervezet 18. § (1) bekezdésének b) pontja tartalmazta. Az előterjesztés ezek közé sorolta a vaddisznót, farkast, rókát, borzot, vadmacskát, görényt, menyétet, hermelint, vidrát, hörcsögöt, üregi nyulat, sündisznót, pézsmapockot, verebet, dolmányos varjút, szarkát, szajkót, a galambász és barna réti héját, kékes réti héját, karvalyt, barna kányát, sarki és északi búvárt. 545
