Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
29. 1957. június 13.
1957. június 13. MT ülések jegyzőkönyvei ján, hanem külön felhatalmazás alapján kívánja megszüntetni azzal, hogy az ilyen pedagógusok nyugdíját nem a 12 havi átlagkereset, hanem a felemelt munkabérük alapul vételével kiszámítani. Ezt a megoldást részben törvényességi, részben célszerűségi szempontból aggályosnak tartom. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1951. évi 7. sz. tvr. 29. §-a ugyanis pontosan felsorolja azokat az okokat, melyek alapján a munkáltató a határozatlan időre szóló munkaviszonyt felmondással megszüntetheti. Ezek között az okok között nincs felsorolva az az eset, amikor a munkáját rendesen elvégző, és arra alkalmas dolgozó munkaviszonyát azon a címen lehet megszüntetni, hogy öregségi nyugdíjra igényt szerzett. Nyilvánvaló, hogy a törvényhozó ezt nem is kívánta megengedni, ellenkező esetben ugyanis ezt a lehetőséget a felmondási okok között a 29. §-ban éppen úgy felsorolta volna, mint ahogy ezt a 30. §-ban tette, mely azokat az okokat részletezi, melyek alapján a dolgozó mondhatja fel a munkaviszonyt. Minthogy a felmondási okokat tvr. szabályozza, ezek kiterjesztése is csak legalább ugyanolyan erejű jogszabállyal lehetséges, nem pedig kormányhatározattal. Fentiekre figyelemmel a törvényesség szempontjai azt kívánnák meg, hogy a minisztérium - amennyiben ilyen felmondási ok bevezetését kívánatosnak tartja - olyan irányban kezdeményezné a Mt. 29. §-a (1) bekezdésének törvényerejű rendelettel való módosítását, hogy az eddigi felmondási okokon felül a munkáltató abban az esetben is felmondhat a dolgozónak, ha az öregségi nyugdíjra igényt szerzett és a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges életkort legalább 5 évvel meghaladta. Abban a kérdésben, hogy az idős pedagógusok nyugdíjazása esetén a nyugdíjat milyen munkabér alapul vételével kell kiszámítani, álláspontom szerint kormányrendelet is intézkedhet. Az 1954. 28. tvr. 18. §-a ugyanis csak annyit mond, hogy az öregségi nyugdíjat a munkabér alapján kell megállapítani. A 69/1954. M. T. sz. rendelet 25. §-a ezt részletes szabályokkal egészíti ki, melyeknek azonban az a lényege, hogy a nyugdíj összegét az igény bejelentését megelőző 12 hónap alatt elért munkabér havi átlagának alapul vételével kell megállapítani. Miután ezt a rendelkezést minisztertanácsi rendelet tartalmazza, nincs törvényes akadálya annak, hogy azt kormányrendelet módosítsa. Felmerül azonban az a kérdés is, hogy célszerű-e a dolgozók összességére vonatkozó Munka Törvénykönyvét és a nyugdíjtörvényt kizárólag az 1957. évben végző pedagógusok elhelyezése érdekében módosítani. Hasonló problémák ugyanis évenként megismétlődnek, mégpedig nemcsak a pedagógusok vonatkozásában, hiszen minden évben felmerül annak a szükségessége - mind pedagógusi, mind pedig más területen -, hogy az egyetemet stb. elvégző fiatal szakembereket el kell helyezni. 532
