Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
28. 1957. május 30.
1957. május 30. MT ülések jegyzőkönyvei szerződéseknek megfelelően maradnak érvényben. Az 1957/58. gazdasági évre a termelési szerződéses növények árait a fő termékek új áraival arányosan kell kialakítani. Az Országos Árhivatal az érdekelt minisztériumok javaslata alapján az őszi vetésű szerződéses növények árát június 30-ig, a tavaszi vetésüekét pedig augusztus 31 -ig állapítsa meg. g) A kormány utasítja az Országos Árhivatal elnökét, hogy a földművelésügyi, valamint az élelmezésügyi miniszterrel és az érdekelt szervekkel egyetértésben a fentiekben rögzített árakkal összhangban állapítsák meg - a szükséghez képest hirdessék meg - az árakat. h) A félkész- és készáru felvásárlási árát a tényleges értékarányok alapul vételével úgy kell megállapítani, hogy ösztönözzön a termelőknél történő feldolgozásra. i) Azokra a termékekre, amelyeknek a devizahozama kiugróan kedvező, az arányos jövedelmezőség alapján adódó áraknál magasabb árakat lehet megállapítani, abban az esetben, ha a magasabb ártól a termelés lényeges kiterjesztése remélhető, továbbá, ha olyan cikkek áráról van szó, amelyek magasabb ára nem vonja maga után a többi árak emelkedését (pl. egyes aprómagvak). j) A központi készletből eladásra kerülő takarmányok továbbeladási árát az Országos Árhivatal elnöke az állami szabadfelvásárlási árakkal összhangban rendezze. 2. Mezőgazdasági árrendszer A mezőgazdasági árrendszert egyszerűbbé, egységessé kell tenni. Ugyanakkor jobban kell ösztönözni a jobb minőségű termelésre. Ennek megfelelően az új mezőgazdasági árrendszer kialakításánál az alábbi irányelveket kell követni: a) Lehetőleg 1958. január 1-től kezdődően meg kell szüntetni a szektoronkénti árrendszert, azonos minőségű termékekre minden szektor részére - akár fix árként, akár a szabadpiaci helyzetnek megfelelő mozgó árként - azonos árakat kell megállapítani. b) A minőség szerinti differenciálást a jobb minőségű termelésre való ösztönzés érdekében ki kell szélesíteni. c) Az egyöntetű, egy tételben nagy mennyiségben átadott termékekért az alapáron túlmenően a tsz-nél magasabb árat kell fizetni, mint az azonos minőségű kis tételeknél. Az árkülönbözet az összes áruféleségeknél átlagosan 3-5% legyen, de egyes termékeknél magasabb is lehet. Ez az árkülönbözet a termelőszövetkezeteknél a búzánál q-ként mintegy 20 Ft, az állatoknál élőkilogrammonként 0,5-2 Ft legyen. A magasabb árak alkalmazásának rendszerét és mértékét - az érdekelt minisztériumok javaslata alapján - az Országos Árhivatal állapítsa meg az érdekelt minisztériumokkal együtt. d) A felvásárlás egyenletesebb ütemének biztosítása érdekében idényszerű árakat kell alkalmazni, hogy ezzel is elősegítsük a lakosság folyamatos ellátását és az állam befolyását a piaci helyzet alakulására. e) Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés irányítása és befolyásolása, továbbá a 492
