Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

28. 1957. május 30.

MT ülések jegyzőkönyvei

1957. május 30.

Antos István elvtárs a következő javaslatokat terjesztette elő:

a) A 3. oldal 1/e. pontja szövegét a kormány módosítsa a következők szerint:

„A bor szerződéses és felvásárlási átlagára, normális terméseredményt feltételezve, 1957/58. gazdasági évben 7 Ft/liter legyen.”

b) A 3. oldalon az 1/i. bekezdésben mondja ki a kormány, hogy ha egyes cikkek világpiaci ára kiugróan kedvezőtlen, akkor belföldi árakat a jövedelmezőség alapján adódó áraknál alacsonyabban lehet megállapítani. Az Országos Árhivatal elnöke az export szempontjából jelentős termékek ármegállapításánál legyen tekintettel a belföldi és külföldi árarányokra.

c) A 4. oldal 2/a. bekezdésénél a kormány ne mondja ki a szektoronkénti árrendszer megszüntetését, hanem utasítsa az Árhivatal elnökét, hogy a pénzügyminiszterrel együtt vizsgálja meg a szektoronkénti árrendszer megszüntetésének lehetőségét.

Dögéi Imre elvtárs a 2. oldal 1/c. pontjában a 16 forintos átlagos sertésár helyett ezt az összeget ár-maximumként javasolja megállapítani.

A szektoronkénti árrendszer megszüntetésének elodázására vonatkozó javaslattal nem ért egyet.

Dobi István elvtárs Antos István elvtársnak a szektoriális árrendszerrel kapcsolatos javaslatával egyetért.

Apró Antal elvtárs nem ért egyet Dögéi Imre elvtársnak a sertésár-plafon 16 forintban történő megállapítására vonatkozó javaslatával. Az Antos István elvtársnak a szektoriális árrendszerre vonatkozó javaslatát elfogadás előtt még egyszer meg kell vizsgálni. Antos István elvtársnak a bor-árra vonatkozó javaslatával egyetért.

Tájékoztatja a kormányt az előterjesztésben szereplő ármegállapítások életbeléptetésének időpontjáról; eszerint a szarvasmarha áremelést június 1-jével, a búza ármegállapítást a betakarításkor, a sertésárakat pedig októberben kell hatályba léptetni.

Kádár János elvtárs a 2. bekezdés a) és c) pontjának szövegezése közötti ellentétre mutat rá. Egyetért a szektoriális árrendszer megszüntetésével, és ennek megfelelően javasolja a 2/a. és c. pontok összevonását és megfelelő szövegezését úgy, hogy a határozat világosan mondja meg, hogy a megállapított áraknál ott lehet magasabbat fizetni, ahol egy tételben nagy tömegű áru átadása, vagy a termékeknek meghatározott időben való átadása az átvétellel kapcsolatos állami költségeket csökkenti. Ennek az elvnek mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek, mind az egyéni gazdák irányában érvényesülni kell. Lehetővé kell tenni azt is, hogy ha egyéni gazdálkodók összeállnak és termékeiket egy tételben adják el az államnak, akkor ők is a fentieknek megfelelő ártöbbletet megkaphassák.

Kifogásolta, hogy az árrendezéssel egyidejűleg nem nyújtották be a felvásárlási szervezetre vonatkozó előterjesztést.

477