Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

24. 1957. április 25.

MT ülések jegyzőkönyvei 1957. április 25. Az éves terv az életszínvonal stabilizációjának terve. Tudni kell, hogy itt valami új, nagy életszínvonal fejlesztés nem lesz. Senki ne induljon ki abból, hogy ho­gyan lehetne ezt bővíteni. Mondjuk a szénnél olyan helyzet is lesz, hogy szigorú verseny lesz az életben annak érdekében, hogy ezeket az alapvető mennyisége­ket meg lehessen teremteni. El lehet képzelni, hogy háztartási szén sem lesz elegendő. A munkásoknak meg kell és meg is lehet ezt magyarázni. Bizonyos visszamara­dások, bajok voltak, amelyek most helyrejöttek. Most a szocializmust építjük, de nem úgy, hogy az életszínvonal visszafelé halad, hanem stagnáljon, és utána fejlődjön. Miért vetem fel ezt a problémát? Mert amikor általában tudjuk, hogy az életszínvonal emeléséről nem lehet szó, ugyanakkor vigyázni kell, hogy a valóban szükségeseket kielégítsük. Vannak olyan viszonylag kicsi dolgok, ame­lyek százezreket érintenek, és bosszantanak. Például nincs cipőkrém, fogkrém, szappan stb. Ezek életszükségleti cikkek, amelyekben ki kell elégíteni az igé­nyeket. Nálunk az volt a helyzet, ahelyett, hogy a tőkések legjobb szakembereit állítottuk volna megfelelő helyen munkába, gyakran a tőkések kerültek be a vezetésbe és a legjobb szakemberek alsóbb posztra. Emlékszünk rá, hogy a párt­tagok közül az első parlamentben a kisiparosokat kik képviselték, azok valójá­ban nagykereskedők voltak. Nagy felfordulás közepette most ezek a szakembe­rek visszaváltották iparengedélyüket vagy elmentek Amerikába. A mi úgynevezett szakembereink most eltompultak, eszük ágában sincs azon gondol­kodni, hogy miért nincs fogkrém, vagy szappan, nem tudják, mennyi ideig tart ez a dolog, hogy ők mennyi ideig lesznek stb. Fel kell ébreszteni az embereket, harcolni kell a termelésért, a felemelkedésért, és köteles mindenki a maga terüle­tén helytállni, az ország közgazdasági helyzetéért felelni és a nép alapvető szük­ségletéért is. Meg kell mondani az igazgatóknak, hogy most már dolgozzanak! A terv 1. mellékletét határozatként, 2. mellékletét mint irányelveket elfogadjuk. Egyáltalán nem mondhatjuk el, hogy ma a Gazdasági Bizottság, a minisztériu­mok, a gyárigazgatók erősen kezükbe vennék a gazdaság ügyeit, ez még nincs meg. Ha a tömegeket tudjuk mozgósítani, bizonyos vagyok benne, sokkal jobban fog zárulni a terv, mint ahogy gondolnánk. Meg kellene nézni, az állami fegye­lem milyen állapotban van, és hogy áll a tömegek mozgósítása. A közlekedés kérdései a hosszúlejáratú hiteleknél kerülhetnek megoldásra. A KGM-mel kapcsolatban, lehet, ha megindul a munka, 3 hónap múlva hozzá kell fogni azoknak a megvalósításához, amit most felvetett Csergő elvtárs. Becsüle­tesen meg kell mondani a baráti országok vezetőinek, hogy mit akarunk csinálni, nem szabad, hogy azt higgyék, hogy visszaélünk a segítséggel. A gondolatokkal, melyeket felvetettem, foglalkozzanak az elvtársak. Apró Antal elvtárs: A 10. oldalon 2,8 milliárd megtakarítás szerepel, a 7. oldalon viszont 3,5. Kádár János elvtárs: Egy órával ezelőtt azt mondták az elvtársak, hogy megfelel ez a szám. 411

Next

/
Oldalképek
Tartalom