Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
24. 1957. április 25.
1957. április 25. MT ülések jegyzőkönyvei terv nem nagyon tartalmaz, mégis reálisabb, mint a korábbi javaslat volt. A kettő közötti különbség az, hogy a magyar belső erőforrásokat sokkal nagyobb mértékben sikerült megtervezni a terv realitásának biztosítása érdekében. Ez azért vált lehetségessé, mert sokkal kedvezőbben alakult a termelés, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. Célzok a széntermelésre, amely egyéb területekre is kihat, amely lehetővé tette, hogy csökkentsük az importot és növeljük az exportot. Az egyensúly létrehozásához hozzájárult az, hogy kedvezőbben alakult az I. negyedévi vásárlóerő és árualap viszonya, mint ahogyan gondoltuk; nagyobb a forint iránti bizalom, mint ahogy elképzeltük, ennek következtében nagyobb a nyitókészlet az árualapokban, mint amennyire számítottunk. Az elmondottak alapján a terv azt irányozza elő, hogy a termelés és a termelékenység a második félévben eléri az 1955/56. évi színvonalat. A mezőgazdasági termelés egy kissé feszítettebb, mint a több évi átlag. Mindezek alapján a létrejövő nemzeti jövedelem az első félév nagy lemaradása miatt jelentősen kevesebb lesz, mint az elmúlt két évi átlag, mert az első negyedévi kieséseket nem tudjuk behozni; a II—III. negyedévben azonban már a régi szintre állítjuk be az ipart. Az, hogy a fogyasztási alapokat a kormány határozatainak megfelelően nagyobbra kell tervezni, azt eredményezi, hogy kisebb nemzeti jövedelem mellett a felhalmozás jelentős csökkentésével lehet az egyensúlyt megtartani. Ez a terv egyik legnagyobb hibája. Azért hiba ez, mert nem biztosítja, hogy a korábban hibásan kialakított ipari struktúrát már elkezdjük átalakítani, hogy azokat a jövedelmező ágakat fejlesszük, amelyeket elhanyagoltunk. Erre majd lehetőséget ad a Szovjetunióval lefolytatott tárgyalások alapján kapott hosszúlejáratú beruházási hitel. A terv ezen a nagy feszültségen kívül jó munkával áthidalható kisebb feszültségeket is tartalmaz. Az anyagellátás, a külkereskedelem átmeneti nehézségei és a belkereskedelmi fogyasztási árualapok összetételbeli hibáira gondolok. A tervnek az a jellemzője, hogy a korábbi évekhez képest más jellegű feladatokat ad a végrehajtás során. A termelékenységet növelni a régi szintre a korábbi évektől eltérő módszerekkel kell. Korábban a többtermeléssel párhuzamosan emeltük a létszámot, most pedig úgy kell emelni - miután a teljes ipari kapacitást nem tudjuk foglalkoztatni -, hogy a létszámcsökkentéssel kell elérni megfelelő termelékenységet. Ez igen nehéz feladatokat ró a végrehajtókra. A másik jellemző az, hogy rendkívül nagy csökkenés van a beruházások területén. Harmadik jellemző az, hogy a kapacitásokat nem tudjuk teljesen igénybe venni, mert anyaggal és szénnel nem bírjuk. Ennek következtében az üzemekben nagyobb a kapacitás, mint a terv és előfordulhat, hogy az anyagot idő előtt elhasználva túlteljesítik - esetleg nem a szükséges cikkekben - a tervet, és az év végén üzemeket kellene leállítani. 394
