Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

20. 1957. március 14.

1957. március 14.

MT ülések jegyzőkönyvei

belül javultak a bérarányok. A népgazdaság egyéb ágaiban azonban általában nem javultak, hanem fokozódtak a keresetek közötti aránytalanságok. Különösen súlyos feszültségek jöttek létre az ipari, építőipari munkások és a béremelésben nem részesült egyéb területek dolgozói - főként az alkalmazotti kategóriák - között. Fokozódott az aránytalanság az egészségügyi, közlekedési és közszolgálati alkalmazottak felé, valamint az eddig nem rendezett összes vállalati alkalmazottak felé, akiknek bérszínvonala az ipari, műszaki alkalmazottak béréhez képest is alacsony volt. Szinte tarthatatlanná vált a mezőgazdasági munkások és az iparon kívüli egyéb területek alacsony keresetű munkásainak bérszínvonala.

A kialakult kereseti aránytalanságokra jellemzőek a következő munkakörönkénti keresetek.

1) Az iparban a béremelés hatására a szakmunkások 1400-1500 Ft-ot, a betanított munkások 1200-1300 Ft-ot keresnek átlagosan. A béremelésben nem részesült munkások közül a mezőgazdasági növénytermelő munkások átlagos havi keresete mintegy 751 Ft, a természetbeni juttatásokkal együtt. Az erdőgazdasági fakitermelő munkások 703 Ft-ot (természetbeni juttatásokkal együtt), a közszolgálat területén foglalkoztatott szakmunkások 800 Ft-ot, az egészségügyi intézményeknél foglalkoztatott szakmunkások 900 Ft-ot keresnek átlagosan.

2) A takarítók az iparban mintegy 800 Ft-ot, a kórházakban, egészségügyi intézményekben mintegy 650 Ft-ot keresnek. Hasonlóképpen alacsony a takarítók keresete mindazoknál a vállalatoknál, ahol a munkások és kisegítő alkalmazottak bérét nem emelték fel.

3) Az iparvállalatokon belüli rakodást végző béremelésben részesült munkások keresete 210 órára mintegy 1260 Ft, a vagon, uszály stb. ki- és berakó munkások átlagos havi keresete pedig 240-260 órára mintegy 1262 Ft.

4) Az adminisztratív alkalmazottak alacsony kereseti színvonalára jellemző, hogy többnyire nem érik el a segédmunkások kereseti színvonalát sem. A Köny- nyűipari Minisztérium területén pl. a segédmunkások mintegy 1100-1200 Ft-os keresetével szemben a könyvelők átlagosan havi 1180 Ft-ot, a statisztikusok 1190 Ft-ot, a bérelszámolók 1010 Ft-ot keresnek. Hasonló az arány a KGM és egyéb minisztériumok vállalatainál is.

5) Az egészségügyi intézmények dolgozóinak bérszínvonala ugyancsak igen alacsony, pl. a két éves tanfolyamot végzett szakképzett ápolónő 840 Ft, a rendelőintézeti asszisztens 750 Ft fizetést kap. Igen nagy az aránytalanság az orvosok és a mentő gépkocsivezetők keresete között. A mentőorvos fizetése 1500 Ft, a mentő gépkocsivezetők pedig megkeresnek 1800 Ft-ot. A mentő ápoló havi keresete is 1200-1300 Ft között helyezkedik el.

6) A MÁV havidíjas alkalmazottak kereseti színvonala ugyancsak igen alacsony. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy a munkaidő általában több, mint a népgazdaság egyéb területein. Az állomásfőnök közepes nagyságú állomáson 1512 Ft- ot, a forgalmi szolgálattevő 1165 Ft-ot, a váltókezelő 911 Ft-ot, a váltótisztító 685 Ft-ot, az állomástakarító 675 Ft-ot keres havonta.

326