Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
Bevezető
Bevezető hogy 1956. november 26-án megtartották nála az első megbeszélést.57 Apró arra kérte az irányítása alá tartozó minisztériumok vezetőit, hogy a november 4-ei kormánynyilatkozat 15 pontját minisztériumaik vezető funkcionáriusaival tárgyalják meg, annak alapján készítsenek részletesebb javaslatokat és kiegészítéseket, majd december 1-ig küldjék meg neki azokat.58 December első napjaiban több helyről is felvetették a kormányprogram kidolgozásának szükségességét. Az MSZMP IKB 1956. december 2-3-ai ülésén Köböl József tette fel a kérdést, mikorra lehet várni, hogy a kormánynak, a párt Központi Bizottságának elgondolásai a gazdaság továbbfejlesztésére, az állam szerepére és szerkezetére vonatkozóan „valamennyire is tudományos alapon megvitatva” rendelkezésre állnak.59 Kádár János válaszában utalt arra, hogy a „tudományos nívót” illetően a munka „gyengén áll”, de arról beszélt, hogy a munka már folyik és a minisztériumok, főhatóságok összevonásának kérdésében két héten belül fel tudnak lépni.60 A határozattervezetről folyó vitában Apró Antal is a legfontosabb politikai kérdésnek a kormányprogram kidolgozását tekintette, és amellett tette le a voksát, hogy szükség van valamiféle programra, amely a november 4-ei felhívásban megfogalmazott 15 pontot bővebben kifejti, részletezi. Azon az állásponton volt, hogy a koalíció tervezett létrehozásának egyidőben kell történnie a kormányprogram megjelenésével.61 „A jelenlegi kormányprogramot kell elfogadni alapul, s a csatlakozó pártokkal, a blokkba tömörülő elemekkel is meg kell beszélni. Ez a munka lassan megy. Különböző irányokba dolgozunk. [...] Jó lenne a jövő héten az IB-ben legalább egy tervezetet megvitatni.” Az IIB 1956. december 11-ei ülésén Kiss Károly sürgette a kormányprogram és a kormány kiegészítése kérdésének mielőbbi megtárgyalását, arra hivatkozva, hogy a témát mind többen felvetik. Tolmácsolta azt a több helyről megfogalmazott igényt is, hogy a kormány kiegészítésének kérdése kerüljön az Ideiglenes Központi Vezetőség elé. Kádár válaszában nem utasította el a felvetést, de a múlttal való szakítás jegyében kijelentette: „Mint fontos elvet ajánlom az Intéző Bizottság figyelmébe, hogy szakítani kell a pártnak az olyan munkamódszerrel, hogy előzőleg mindent megtárgyalunk, és csak később beszélünk más emberekkel. A pártnak csak a fő elvi kérdésekben kell állást foglalni és utána megbízatást adni megfelelő embereknek azok részletes kidolgozására.”62 Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1956. december 17-én külön napirendi pontban tárgyalta a kormányprogram, a kormány kiegészítése és az államapparátus megjavításának kérdéseit. A jegyzőkönyvhöz csatolt „A Magyar Népköztársaság politikai struktúrája” címet viselő előterjesztés63 három nagyobb szervezeti egységből állt. Az I. részben az előterjesztők kijelentették, hogy az MSZMP az ország politikai vezető ereje, amely együttműködik más pártokkal, de nem az 1945-ös többpártrendszer alapján. A második tartalmi egységet a Népfrontnak szentelték, amely a dokumentum készítőinek elképzelése szerint nem rendelkezett volna kiépített szervezettel, és nem lett volna mozgalom sem, hanem „összefogó szerve mindazoknak a demokratikus erőknek, amelyek 57 A megbeszélésről dokumentum ez ideig nem került elő. 58 MÓL XIX-2-gg 36. d. 59 Az MSZMP ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei I. kötet. I. m. 152. 60 Uo. 153. 61 Uo. 172. 62 Uo. 253-254. 63 Az előteijesztést közli: Az MSZMP ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei I. kötet. I. m. 270-271. 26
