Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
Bevezető
Bevezető volna a kormány üléseinek előkészítése, a határozatok kiadása, valamint az állampolitikai, szervezési és ellenőrzési munka. A Végrehajtó-bizottsági titkárság a tanácsok végrehajtó bizottságainak általános irányításával kapcsolatos feladatokat, míg a negyedik titkárság a Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága titkársági teendőit látta volna el. Olt Károly a Minisztertanács apparátusának nem csupán tájékoztató, hanem kezdeményező szerepet is szánt, ennek megfelelően javasolta mind az állampolitikai, mind a gazdaságpolitikai területek szaktitkárságának kialakítását és a szakbizottságok tagjainak kijelölését. Mivel véleménye szerint a Titkárság vezetőjének valamennyi csoport munkájával szoros és állandó kapcsolatban kell állnia, igényelte, hogy részt vehessen mind a Minisztertanács, mint a Gazdasági Bizottság ülésein. Arról nem állnak rendelkezésre információk, hogy a Titkárság átszervezését és Olt Károly javaslatait illetően sor került-e bármiféle megbeszélésre, rendelkezésünkre áll viszont Kádár János miniszterelnöknek a dokumentummal kapcsolatos véleménye.34 Kádár János úgy vélte, hogy a legfelsőbb államigazgatási szerv jog szerint a Minisztertanács legyen, „politikailag azonban szükséges a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány fenntartása, amelyik azonban tartalmában a cabinet-formáról átalakul Minisztertanáccsá”. A kormány összetételét illetően az volt a véleménye, hogy annak elnökből, elnökhelyettesből, államminiszterekből és szakminiszterekből kell állnia. A Minisztertanács elnökségének visszaállítását elutasította, szerinte a Gazdasági Bizottság feladata volt a Minisztertanács munkájának bizonyos tehermentesítése. A miniszterelnök egyetértett az Olt-féle emlékeztetőben javasolt négy titkárság felállításával, de azt elutasította, hogy a titkárságoknak kezdeményező szerepük legyen, mivel „Ez feleslegesen ékelődne a Minisztertanács és a szakminiszterek közé. Célunk az, hogy emeljük a tárcák vezetőinek felelősségét, ezért is csökkenteni kell a felső államvezetés soklépcsöjü rendszerét.”35 A feljegyzésben utalást találunk arra, hogy a miniszter- tanácsi apparátus átszervezésére vonatkozó javaslatot a Minisztertanács elé kívánják terjeszteni, erre azonban az első Kádár-kormány hivatali ideje alatt nem került sor. A kormány végleges összetételének kialakítása felé mutatott, hogy az MSZMP 1IB 1957. április 16-ai ülésén Szurdi István, a KB Ipari és Közlekedési Osztályának vezetője javasolta ipari területen új miniszterek kinevezését. A testület hivatkozva arra, hogy a kérdést az összes miniszteri funkció betöltésével, ill. megerősítésével kapcsolatos javaslatnál kell majd megtárgyalni, levette napirendről. Az IIB ugyanakkor döntött egyes miniszterhelyettesek megerősítéséről, felmentésekről és kinevezésekről.36 Az Ideiglenes Intéző Bizottság 1957. április 23-ai ülésén került napirendre egyrészt a kormány tagjaira és kinevezésük módjára vonatkozó javaslat, másrészt a miniszteri, rrúniszterhelyettesi felmentésekre és kinevezésekre vonatkozó előterjesztés. Az előbbi javaslat lényege az volt, hogy a kormány tagjait ne az Elnöki Tanács, hanem az Országgyűlés válassza meg konkrét tárcákra. Az előterjesztés emellett Kovács Béla és Erdei Ferenc államminiszter, Bognár József külkereskedelmi miniszteri megválasztását javasolta. Kádár János és Apró Antal szinte a testület ellenében vitték keresztül elképzelésüket néhány volt koalíciós politikussal való tárgyalás megindításáról. Elképzelései szerint az ideiglenes kormányt felváltó 24 fős kabinetnek államminiszteri rangban Ko34 Az 1957. április 9-ei keltezésű feljegyzés lelőhelye: MÓL XIX-A-22-gg 56. d. 22/1957 35 MÓL XIX-A-22-gg 56. d. 22/1957 36 A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei. III. kötet. 1957. április 5.-1957. május 17. Szerk. Baráth Magdolna-FeitlIstván, Intera Rt., Bp„ 85. 19
