Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

Bevezető

Bevezető

testület elé, Nezvál Ferenc az Igazságügy-minisztérium megbízott vezetői minőségében a kormány 1957. január 18-ai ülésén vett részt először. A sort lehetne tovább is folytatni,20 hiszen az 1956. november 4. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan mintegy 12 tárca vezetőiről nincsenek pontos adataink.

A miniszterelnök már 1956. november 11-ei rádióbeszédében kijelentette, hogy a kormány elvi határozatot hozott egyes minisztériumok és főhatóságok összevonására, a Minisztertanács pedig 1956. november 12-ei ülésén határozatban utasította Marosán Györgyöt, hogy a testület következő ülésére készítsen elő javaslatot az egyes minisztériumok, ill. országos hatáskörű szervek összevonására, illetőleg megszüntetésére. Erre a kérdésre a kormány ülésén majd csak egy szűk hónap múlva tértek vissza, de azt megelőzően már a november 27-ei ülésen a kormány elé került a Fegyveres Erők Minisztériumának megszervezésére vonatkozó javaslat. Az előterjesztés szerint a korábbi Honvédelmi és Belügyminisztériumból megszervezendő csúcsminisztérium hat főbb szervezeti egységből (Hadseregparancsnokság, Országos Rendőrfőkapitányság, Határőrparancsnokság, Országos Légoltalmi Parancsnokság, Országos Tűzrendészeti Parancsnokság és Országos Büntetésvégrehajtási Parancsnokság) állt volna, amelyet a minisztérium irányító, ellenőrző tevékenységéhez kapcsolódó osztályok (anyagi, pénzügyi, tervezési stb.) egészítettek volna ki. A Minisztertanács Münnich Ferenc elképzelését nem tette magáévá és úgy döntött, hogy a Belügyminisztériumot és a Honvédelmi Minisztériumot külön kell megszervezni. (A Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium szervezésére vonatkozó javaslat ezt követően 1956. december 6-án került ismét a kormány elé, s akkor került sor a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium miniszterhelyetteseinek felmentésére, új miniszterhelyettesek kinevezésére.) Ennek ellenére egészen 1957. február 28-áig, Biszku Béla belügyminiszteri kinevezéséig Münnich Ferenc a Minisztertanács ülésein, mint a fegyveres erők minisztere volt jelen.

1956. december 6-án került a Minisztertanács elé az egyes minisztériumok és országos hatáskörű szervek megszüntetésére, ill. összevonására vonatkozó, Marosán György által jegyzett javaslat. Az 1957. december 3-án kelt előterjesztés nyolc minisztérium (Begyűjtési, Város és Községgazdálkodási, Népművelési, az Állami Ellenőrzés, valamint az Állami Gazdaságok Minisztériuma, az Élelmiszeripari, a Belkereskedelmi és a Külkereskedelmi Minisztérium) megszüntetését, ill. más minisztériummal történő összevonását javasolta és 15 minisztériummal, valamint az Országos Tervhivatallal számolt. Javaslatot tett a különböző országos hatáskörű szervek összevonására, illetve felügyeletének újraszabályozására is.

Apró iratai között fennmaradt egy 1956. december 4-én kelt ismeretlen szerzőjű javaslat a kormány kiegészítésére és a minisztériumok számának csökkentésére. Készítője a Minisztertanácsot úgy képzelte el, hogy a koalíciós partnerek tervezett bevonásával a kormány miniszterelnökből, öt államminiszterből (akik közül három miniszterelnökhelyettes is lett volna) és 14 minisztériumból (Honvédelmi Minisztérium, Belügyminisztérium, Külügyminisztérium, Pénzügyminisztérium, Földművelésügyi Minisztérium, Építésügyi Minisztérium, Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, Oktatási és Kulturális Ügyek Minisztériuma, Kereskedelmi Minisztérium, Igazságügy-minisztérium, Könnyűipari- és Élelmiszeripari Minisztérium, Bánya-, Energiaügyi és Vegyipari Minisztérium,

2(1 Részletesebben lásd: Feitl István: Zavarok Nagy Imre és Kádár János kormányainak archontológiája körül. I. m. 113.

13