Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
Bevezető
Bevezető sor nem került, a szakminisztériumok többsége úgy működött, hogy élükön nem kinevezett miniszter, hanem megbízott vezetők álltak. Kinevezésükre és felmentésükre vonatkozóan sok esetben még a minisztertanácsi jegyzőkönyvek sem szolgáltatnak adatokat, hiszen a kormány fentebb említett első határozata a szakminisztériumok ideiglenes vezetőiről való gondoskodást a kormánynak az adott terület ügyeiért felelős tagjára bízta. így a miniszterhelyetteseket, kormánybiztosokat és kormánymegbízottakat a Minisztertanács, a minisztériumok megbízott vezetőit az egyes kormánytagok nevezték ki. (Apró Antal például több esetben az 1956. október 23-ai minisztereket nevezte ki az apparátusok vezetőinek.) Ráadásul a megbízott tárcavezető, a kormánybiztos, ill. kormánymegbízott kategóriája sok esetben össze is mosódott. A kormány archontológiájának összeállítását nehezíti, hogy a döntéseket pontatlanul vagy késedelmesen dokumentálták, és a kinevezések és felmentések sem egységesen történtek. A kormány már 1956. november 12-én kezdeményezte, hogy a miniszterhelyettesek és a miniszter első helyettese kinevezési és felmentési jogköre kerüljön a kormány hatáskörébe. Az Elnöki Tanács 1956. évi 24. számú törvényerejű rendelete alapján a miniszterhelyettesek kinevezése, ill. felmentése (akik egyes esetekben a szakminisztériumok tényleges vezetői voltak, mint például Tömpe István a Belügyminisztériumnak vagy Antos István a Pénzügyminisztériumnak) valóban át is került a kormány hatáskörébe. Ezekről a döntésekről azonban egyes esetekben nem, vagy csupán belső határozat született.'7 Más esetekben a kormány határozata a megjelent a Magyar Közlönyben,17 18 sőt esetenként a Népszabadságban is. Csanádi György 1956. november 12-én lett közlekedés- és postaügyi kormány- biztos, de Apró Antal iratai közül előkerült olyan kinevezési okmány, amely szerint már november 7-én megbízta a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium vezetésével. Czottner Sándor ugyanezen a napon kapott megbízást a Bánya- és Energiaügyi Minisztériumba.19 Nyers Rezső november 12-én lesz a közellátási kormánybiztosság vezetője, de az nem deríthető ki, hogy mikor kerül az Élelmiszeripari Minisztérium élére. Münnich Ferenc a Minisztertanács 1956. november 19-ei ülésén tett javaslatot az Igazságügy-minisztérium vezetésére. Indítványa nyomán a kormány elfogadta, hogy Balassa Gyulát mint kormánymegbízottat kell az Igazságügy-minisztériumba küldeni és megbízni a minisztérium vezetésével. Kinevezéséről azonban nem jelent meg kormányhatározat. A kormány 1956. november 26-ai ülésén az Igazságügy-minisztérium és a Legfelsőbb Bíróság vezetésének rendezéséről szóló előterjesztés kapcsán viszont Marosán Györgyöt bízta meg, hogy a szükséges személyi kérdésekről további tárgyalásokat folytasson és annak eredményeként tegyen előterjesztést a Minisztertanácshoz. A személyi döntés nem került a 17 Az 1956. november 19-ei ülésen döntött a kormány Kökény Mihály, Serflek Gyula földművelés- ügyi miniszter-helyettesek felmentéséről, de a kormány erre vonatkozó 10022/1956. sz. határozata nem került nyilvánosságra. Az 1956. december 6-ai kormányülésen a testület 10030/1956. sz. (szintén nem nyilvános) határozatával mentette fel Gábri Mihályt a belügyminiszter első helyettesi, Bartos Antalt, Fekete Károlyt, Pöcze Tibort belügyminiszter helyettesi, valamint Szabó Istvánt, Úszta Gyulát, Madarász Ferencet és Hazai Jenőt honvédelmi miniszterhelyettesi tisztségéből. Ezzel egyidejűleg kinevezte Úszta Gyulát a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Tömpe Istvánt, a belügyminiszter első helyettesévé, Garamvölgyi Vilmost, Kurimszky Sándort pedig belügyminiszter helyettesekké. 18 Ilyen volt például dr. Sárközi Endre igazságügy-miniszterhelyettes felmentése a Minisztertanács 1956. december 13-ai ülésén. 19 Magyar Országos Levéltár [a továbbiakban MÓL] XIX-A-2-gg 38. és 41. d. 12
