Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
49. 1957. december 23.
gyalnák a feltétlen szükséges mennyiséget, hogy ne törekedjenek többnek a legyártására, mint amire lehetőség van. Czottner Sándor elvtárs bejelenti, hogy amennyiben a Kohó- és Gépipari Minisztérium az előírt transzformátort nem tudja szállítani, akkor a 12. oldal e) pontjában előírt 224,3 km távvezeték építését is felül kell vizsgálni, mert csak olyan vezeték építése indokolt, amelyhez szükséges transzformátor biztosítva van. Dobi István elvtárs: A 2. oldal b) pontjában arról van szó, hogy a termelőszövetkezetek legalább 5 évenként szerves trágyázzák területüket. A szövetkezetek jelenlegi állatállománya azonban csak 8-9 évenkénti trágyázást tesz lehetővé. Hogyan gondoskodik a Földművelésügyi Minisztérium az 5 évenkénti trágyázásról? Ugyanitt a határozat előírja, hogy a tsz-ek szántóterületük minden holdjára évente átlag 100 kg műtrágyát használjanak fel. Ennek előírását nem helyesli, mert a Földművelésügyi Minisztérium nem lehet biztos abban, hogy a szükséges műtrágya mennyiséget képes rendelkezésre bocsájtani. A 2. oldal c) pontja a trágyakezelés megjavítása érdekében intézkedik. A javaslat szerint a jó termelőszövetkezetek részesülnének a trágyakezelés útján kedvezményekben. Véleménye szerint arról kellene gondoskodni, hogy azok a szövetkezetek, amelyek eddig trágyát nem alkalmaztak, téljenek rá a trágyázásra. A 2. pont utolsó bekezdése a műtrágyát jelentős mennyiségben felhasználó szövetkezeteknek nyújt kedvezményt. Ebben a rendelkezésben ismét az tükröződik vissza, hogy a kedvezményt az egyébként is jól működő szövetkezetek kapják. A gyengébb szövetkezeteknek, amelyek pedig fokozottabb támogatásra szorulnak, ezekből a kedvezményekből nem jut. Azt tartaná szükségesnek, hogy a kísérleti trágya telepeket a gyengébb szövetkezetekben létesítsék. A 3. oldal f. ponthoz: A növényvédő szerek vásárlásánál azokat a szövetkezeteket részesítjük kedvezményben, amelyek nagykereskedelmi tételekben vásárolnak védőszereket. Ez azt jelenti, hogy a kisebb vagy gyengébben működő szövetkezetek ettől a kedvezménytől is elesnek. A 3. oldal utolsó bekezdése nem mondja meg, hogy az 5000 db tenyész szarvasmarha árát milyen módon kell kiegyenlíteni, állathozamból-e vagy készpénzben. A 13. oldalon szerepel a községfejlesztési hozzájárulás felemelése. Rámutat arra, hogy a kormány a mezőgazdasági lakosság jövedelemadójának emelését tervezi, ugyanakkor a felvásárlási árak leszállítását is tervezi és a parasztság jövedelmeinek ez a két oldalról bekövetkező csökkenése mellett megfontolandó, hogy a községfejlesztési hozzájárulás emelésével érdemes-e foglalkozni. Varga András elvtárs: A 13. oldalon, a 13. bekezdésben a mezőgazdasági apparátus 145 fős létszámemelése szerepel. Ez a későbbiekben szám nélkül megadott, valójában 490 főt kitevő létszámigénnyel együtt már 650 főt kitevő létszámemelést jelent. Megfontolandónak tartja az ilyen mértékű létszámemelést, 1957. december 23. MT ülések jegyzőkönyvei 1060
