Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
48. 1957. december 5.
MT ülések jegyzőkönyvei 1957. december 5. taknál. Elképzelhető az is, hogy ha a maga vagyonát beviszi a szövetkezetbe, és semmit sem dolgozik ott, a vagyon ellenében a szövetkezet vállalja a gazda élethosszig való ellátását. Ilyen értelemben határoztunk már a pártban, ez azonban nem ebbe a rendeletbe tartozó kérdés. Felmerült az, hogy mi történjék az alapszabály ellenesen működő termelőszövetkezetekkel. Véleményem szerint ez nem nyugdíjkérdés. Az a termelőszövetkezet, amelyik nem dolgozik alapszabályszerűen, az nem tekinthető termelőszövetkezetnek és vagy rátér az alapszabályszerü működésre, vagy meg kell szüntetni. Ezt az elvet kell a nyugdíj vonatkozásában is érvényesíteni. Ennek megfelelően a nyugdíjrendszerben azt az elvet kell érvényesíteni, hogy bizonyos esetekben, bizonyos személyek minden jogigényüktől elesnek. Aki tudatosan szocializmus ellenesen tevékenykedik, az természetesen elveszti minden jogigényét. Ezt a végrehajtási utasításban kell rendezni, és ott kell meghatározni, hogy a jogigényt milyen magatartás folytán vesztik el. Ami az önálló alap létesítését illeti, Dobi elvtárs érvelésében nem helyes az, hogy csak az igények oldaláról nézi ezt a kérdést, arról az oldalról azonban, hogy ez az önálló alap állami támogatás nélkül nem tudna létezni, nem nézi. Emiatt önálló alap most nem létesíthető. Elvileg az a helyes, amit Kisházi elvtárs javasolt, mert azok számára a kategóriák számára, akik a kormány által meghatározott keretek közt, de lényegében önkéntes jellegű biztosításban vesznek részt, egy idő múlva külön szervet lehet létrehozni. Ennek rendszerét azonban megfelelően ki kell dolgozni. Magába a határozatba bele lehet venni olyan rendelkezést, hogy a kedvezményezett belépési időszak lezárása után, tehát 1960. december 31. után a tsz-tagok öregségi biztosítási szervezetét önálló alappá kell átszervezni, illetőleg ennek feltételeit kell megteremteni. Abban a kérdésben, hogy az 5 év után nyugdíj jogosult tsz-tag dolgozhat-e vagy sem, korábban már világos állásfoglalás alakult ki. Itt megegyeztünk abban, hogy a nyugdíjjogosultság megadását csak kérni lehet, a jogszabály azonban ennek kötelező megadását ne írja elő. Egész nyugdíjrendszerünk szelleméből az a következmény folyik, hogy ha egyszer nyugállományba került, akkor rendszeresen tovább ne dolgozhassék. Időszaki munkára természetesen igénybe vehető. Vitatkoztunk korábban az OMB1 tagság beszámításáról is. Nem tudjuk ezt teljes egészében beszámítani, mert ezt nem teszi lehetővé az ország gazdasági helyzete. Az egész kérdésnek egyébként sincs túlzottan nagy jelentősége. A szövetkezeti átlagjövedelmet a népgazdasági átlag helyett nem lehet megvalósítani, ezt korábban is felvetették és a tárgyalásnál kiderült, hogy ez megoldhatatlan út. A 900 forintos átlagjövedelem megállapítás azonban ne a törvényerejű rendeletben, hanem a végrehajtási utasításban szerepeljen. 1033
