Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
48. 1957. december 5.
1957. december 5. ellenére a Politikai Bizottság az anyagot megtárgyalta.8 A pártban megértésre találtak az ő észrevételei, és ott olyan határozat született, amely ha nem is 100%- ban, de 90%-ban megoldja az öreg termelőszövetkezeti tagok problémáját. Mindezt annak illusztrálására mondta csak el, hogy ennek a javaslatnak előkészítése nem történt helyes formák között. A törvényerejű rendelettervezet 4. és 5. §-val kapcsolatban a nyugdíjfolyósítás lehetősége helyett a jogszabály használja a „kell” kifejezést. A 8. §-nál ugyancsak a lehet kifejezést „kell” kifejezéssel helyettesítsék. 19. § (2) bekezdéséhez: A szövetkezeti tagok mintegy 58%-a volt agrárproletár. Ezek annak idején OMBI járulékot fizettek, a járulékfizetés azonban a földosztás következtében megszakadt, és most a korábban befizetett járulékot, minthogy a földosztás és a tsz-nyugdíj között több, mint 5 év telt el, a javaslat nem akarja figyelembe venni. Javasolja, hogy a megszakítás okaira való tekintet nélkül és a megszakítás idejére való tekintet nélkül vegyék figyelembe a nyugdíjjogosultsági idő megállapításánál azt az időt, amire az OMBI tagdíjat befizették. A 28. § (2) bekezdéséhez: Nem lehet az ebben foglalt rendezést kimondani, mert a nem alapszabályszerü működésért általában a termelőszövetkezet elnöke vagy igazgatósága felelős, és ez a rendelkezés ezeket elütné a nyugdíjjogosultságtól. Ha elfogadják azt a javaslatot, hogy a termelőszövetkezeti nyugdíj ügyei intézésére önálló jogi személy jöjjön létre, akkor ezt a pontot olyan szöveggel lehetne helyettesíteni, hogy az alapszabály ellenesen működő termelőszövetkezetet a nyugdíjalap vezetősége kizárhatja a nyugdíj folyósításából vagy biztosításból. Dr. Szénási Géza elvtárs: Jogegységi szempontból észrevételt tesz az ellen, hogy az özvegyi nyugdíj megszerzésének feltételeit a törvényerejű rendelet másképpen határozza meg, mint az általános nyugdíjtörvény. Az eltérés ugyan nem lényeges, és lehet, hogy nem is tudatos, azonban helyes volna az egységes szövegezés. A 22. § (1) bekezdés „tehetetlenségi pótlék” kifejezést használ. Ennek megváltoztatását javasolja. A 28. § (2) bekezdés szövegét ügy kellene módosítani, hogy a nyugdíjjogosultságból való kizárást csak vezetőségi taggal szemben lehessen alkalmazni, mert a termelőszövetkezet egyszerű tagjának magatartása nem ítélhető meg úgy, hogy az kihatna az egész termelőszövetkezet alapszabály ellenes tevékenységére. A törvényerejű rendelet nem tisztázza saját kapcsolatát az 1954. évi 28. törvény- erejű rendelettel. Ez a hiány abban jelentkezik, hogy nem derül ki, vajon annak alapján megszerzett várományi idő a tsz tagságánál is figyelembe vehető, illetve hogy a tsz-tagság keretében megszerzett várományi idő az 1954. évi 28. törvényerejű rendelet alapján folyósításra kerülő nyugdíjnál számításba jön-e. A 36. § után olyan rendelkezés felvételét javasolja, hogy a tvr. rendelkezései nem vonatkoznak a háztáji gazdaság használatára. 8 Dobi István az 1957. november 26-ai PB-ülésre utal. A vitát lásd: Az MSZMP Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2.-december 28.1. m. 871-880.! MT ülések jegyzőkönyvei 1030
